Richard Johnson, a Coloradói Egyetem Anschutz Orvostudományi Karának munkatársa szerint a korabeli éghajlat és étrend jellegzetességei segíthetnek jobban megérteni a Vénusz-szobrok titkát.
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg. Az elhízott vagy terhes nőket ábrázoló szobrocskákra sokáig a termékenység szimbólumaként tekintettek, amit az új vizsgálat is alátámaszt – írta meg a Phys.org alapján a National Geographic.
Amikor a korai emberek mintegy 48 ezer éve megérkeztek Európába, meleg éghajlat uralkodott, az aurignaci kultúra számára pedig bőségesen hozzáférhető volt a táplálék.
Idővel azonban komoly lehűlés következett, ami egyes csoportok kihalásához, más populációk elvándorlásához vezetett – a szobrocskák pedig éppen ekkoriban bukkantak fel.
Johnsonék a figurák arányait felmérve arra jutottak, hogy az egykori jégtakaró közelében feltárt szobrok voltak a leginkább elhízottak. A csapat szerint az alakok egy kifejezetten nehéz periódus idealizált női formáit mutathatták meg. Lehetséges, hogy a szobrokat az anyák adták át fiatal lányaiknak abban a reményben, hogy azok segíteni fogják őket a gyermekáldásban.
National Geographic, Fotó: Manfred Schmid/Getty Images