Mi a teendő vadgázolás vagy sérült nagytestű vad észlelése esetén? A Sóstó Vadvédelmi Központ hasznos tudnivalókat osztott meg az ilyen esetekkel kapcsolatban.
Mint bejegyzésükben írják, az elsődleges feladatunk hívni a 112-őt, pontosan elmondani mi történt vagy hol láttuk a sérült állatot. Vadászható állatfajok esetén (őz, szarvasok, vaddisznó, róka, borz, mezei nyúl stb.) minden esetben az illetékes vadásztársaság szakembere járhat el, őt a hatóságnak a helyszínre kell hívnia.
De mi is pontosan a teendő?
Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk – közli az Agroinform.
2021-ben Magyarországon közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel.
Egy ekkora nagyságú állat pedig hatalmas károkat tud okozni a gépjárműben, a személyi sérülésekről nem is beszélve.
fotó: unsplash.com
Nehéz megítélni ki volt a hibás
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy az ütközés miatt keletkező károkat a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás térítheti meg az autósnak – írják.
Mindenki számára ismert a KRESZ azon előírása, hogy a vadveszélyt jelző táblánál csökkenteni kell a sebességet. Mivel számítani kell arra, hogy hirtelen fékezésre lehet szükség nagyobb követési távolságot is kell tartani. Egy vadgázolás esetén, ahol háromszereplős a történet viszont meglehetősen nehéz eldönteni, hogy ki volt a hibás, hiszen felmerülhet a sofőr, a vadásztársaság és az útkezelő felelőssége is.
Az autóvezetés és a vadászat egyaránt veszélyes üzemnek számítanak. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint, ha “veszélyes üzemek” találkoznak, elsődlegesen a felróhatóság arányában, másodlagosan az lesz köteles megtéríteni a kárt, akinek az érdekkörében felmerült a rendellenes működés. Rendellenes működésnek számít például a gyorshajtás, a rossz műszaki állapotú autó, vagy például a hajtóvadászat a vadásztársaság részéről.
Ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek az érdekkörében merült fel a rendellenes működés, vagy ha egyik félnek sem róható fel, akkor jellemzően mindenki maga viseli a kárát. Az autós a javítás költségeit, a vadásztársaság az elhullott vad miatti kárt. Ez az általános eljárás, mert néhány esettől eltekintve nehéz megállapítani, hogy kinek volt egyértelműen felróható szerepe a vadgázolásban.
Mikor lehet felelős az autós?
Az olyan az útszakaszokon, ahol tábla figyelmeztet a vadveszélyre, a sofőrnek körültekintőnek kell lennie és mindent meg kell tennie azért, hogy a vadgázoláskivédhető legyen.
Ennek érdekében a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy el tudja kerülni az ütközést a vad hirtelen felbukkanása esetén is. Ez éjszaka, egy a vadak által sűrűn látogatott területen nagyon lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.
Amennyiben mégis baleset történik, akkor az autóban keletkezett kárt a vadásztársaság nem köteles kifizetni akkor, ha a rendőrség a helyszínen talált nyomokból azt állapítja meg, hogy a baleset elkerülhető lett volna, ha az autós az ilyenkor elvárható óvatossággal vezet. Tehát problémát jelenthet a gyorshajtás, a rossz műszaki állapotú autó. De az is, ha nem az időjárásnak és a körülményeknek megfelelő vezetési technikát választott a sofőr. Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ha volt kint tábla, akkor a sofőrnek nem jár kártérítés.
Az olyan az útszakaszokon, ahol tábla figyelmeztet a vadveszélyre, a sofőrnek körültekintőnek kell lennie és mindent meg kell tennie azért, hogy a baleset kivédhető legyen – fotó: pixabay.com
Mikor lehet felelős a vadásztársaság?
Amennyiben az adott útszakaszon nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla, a balesetet szenvedő autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére. De kártérítésre csak nagyon ritka esetekben kerül sor. A vadásztársaság felelőssége jellemzően csak akkor állapítható meg, ha a baleset helyszínén olyan vadászati tevékenység folyt, aminek a biztosítása nem volt megfelelő a részükről. Szintén gondot jelenthet az is, ha a vadásztársaság az úthoz közel helyezett el vadetetőket.
Mikor lehet felelős a közútkezelő?
Ha a vadgázolás autópályán és autóúton történt, akkor minden esetben meg kell téríteni az autós kárát, ugyanis vadveszély esetén kerítéssel kell biztosítania a kezelőnek, hogy ne kerülhessenek eltévedt vadak az útra. A kezelő felelőssége abban az esetben is felmerülhet, ha a sofőr nem láthatta meg időben az állatot az utat szegélyező növényzet sűrűsége miatt.
Ha a felelősség kérdéséről nem tudnak megállapodni, akkor a felek bírósághoz fordulhatnak. Ekkor minden részletet alaposan megvizsgálnak: mekkora sebességgel ment a sofőr, milyenek voltak a látási viszonyok, megfelelő volt-e a vadkerítés állapota, stb.
Alapesetben a kötelező felelősségbiztosítás az autóban keletkezett károkat nem fedezi, de vannak olyan biztosítók, ahol köthető mellé kiegészítő vadkárbiztosítás is. Arra sem érdemes senkinek sem számítania, hogy a vadásztársaság könnyen megtéríti a kárt, mert jellemzően alaposan járnak el a táblák és vadhálók elhelyezésénél.
Ilyen esetekben a teljes körű casco segíthet, mert fedezi az autó javítását. Ennek az az előnye, hogy kiterjed más káreseményekre is, mint az üvegtörés vagy a lopás. Viszont a casco biztosítás sem fedezi a személyi sérüléseket és az elgázolt vadállat értékének megtérítését. A kártérítés intézéséhez hasznosak lehetnek a baleset helyszínén készített fotók, a rendőrségi jegyzőkönyv és az esetleges szemtanúk is.
A vadak mozgása kiszámíthatatlan – fotó: unsplash.com
Amikor a vadásztársaság perel
A vadásztársaságok csak nagyon ritkán jelentik be kártérítési igényüket. Leszámítva pár olyan esetet, amikor több millió forintot érő gímszarvas pusztul el egy balesetben és valószínűsíthető az autóvezető hibája is. Ha a vadásztársaság nem perel elévülési időn belül, de a későbbiekben fény derül arra, hogy gyorshajtásról volt szó, akkor már az autóst nem lehet felelőssé tenni.
Mit tegyünk és mit ne tegyünk, ha megtörtént a baj?
Ha megtörtént a vadgázolás:
- a legfontosabb, hogy hívni kell a rendőrséget
- értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot – hogy ki az illetékes, azt a rendőrség tudni fogja
- amennyiben lehetséges fel kell kutatni a vadat (nem kell a sebzett állat után indulni az erdőbe, az a hivatásos vadász dolga) – az autó közvetlen közelében kell körülnézni, fotókat készíteni a későbbi bizonyításhoz
Amit ne tegyünk:
- soha ne vigyük haza az elpusztult állatot! Míg az élő és vadászható vad az államé, addig az elhullott a vadásztársaságé. Ha elvisszük, azzal lopást követünk el, aminek a megítélése a vad értékének függvényében a szabálysértéstől a bűncselekményig is terjedhet – közölte az Agroinform.
(Forrás: Sóstó Vadvédelmi Központ/Agroinform, Fotók: Hahn-Poszmik Réka/SVK Facebbok/unsplash.com)