Image default

A déli tengerpart helyett inkább a bökényi erdőben maradt telelni az erdei szalonka!

A déli tengerpart helyett inkább a bökényi erdőben maradt telelni az erdei szalonka! Azért furcsa az eset, mert az erdei szalonka csak a tavaszi és őszi vonuláskor bukkan fel arrafelé.

A január közepi fagyos időben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy erdei szalonkát figyeltek meg a Maros-mentén, a bökényi erdőben – írta a nemzeti park.

Meglepő, hogy ez az egészségesnek tűnő madár, amelynek most a Mediterráneumban kellene lennie, miért tartózkodik a Dél-Alföldön.

Erdei szalonka ugyanis csak a tavaszi és őszi vonuláskor bukkan fel errefelé.

Magyarországon nagyon ritka fészkelő, döntően a tőlünk északabbra fekvő, kiterjedt mocsárerdős területeket választja költőhelyül. Telelni a Földközi-tenger vidékére vonul, mivel a táplálékául szolgáló, talajban élő gerinctelen állatokat, férgeket, gilisztákat csak fagymentes időben tudja kikotorni az avarból, illetve a talajból.

A január közepén megfigyelt példány klasszikus téli időjárási körülmények között, tehát meglehetősen hideg, fagyos időben került elő. A park muntakársait észlelve pedig hirtelen felröppent az avarból. A galambhoz hasonló testméretű madár ránézésre egészségesnek tűnt, így valószínűleg csupán a korábbi enyhe időjárás miatt maradt még itt.

Az erdei szalonka

Az erdei szalonkát nagyon nehéz észrevenni, mert tollazata tökéletesen alkalmas arra, hogy elrejtse az erdei avarban. Emellett az erdei szalonka szeme a fejlődés folyamán fokozatosan a feje tetejére és oldalra került. Ezáltal nagy a látómezeje: 360 fok. A szalonka gyakorlatilag úgy is tud nézni, hogy a tarkóján van a szeme. Így általában csak akkor látjuk meg, amikor néhány méterrel a lábunk előtt szinte függőlegesen felrepül és gyorsan továbbszáll, ahogyan ez a mostani példány is tette.

Az erdei szalonka kizárólag csak a talajszinten vagy a levegőben mozog, fákra, bokrokra nem száll. Testméretéhez képest kifejezetten hosszú, vékony csőre van, amely segíti a táplálék felkutatásában.

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Európában védett Natura 2000-es faj, vadászata viszont vitákat kelt.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóság, A fotó illusztráció, készítette Szél Antal István)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Eddigi legnagyobb agancsát hullajtotta el a Körösvölgyi Állatpark gímszarvas bikája

Viki

Ide látogass, ha csodálatos madarak különleges nászénekét hallgatnád

magyarallatvedo

Végre ismét előbújtak a nünükék

Viki