A kéktető a csapadékvíz visszatartásával, tározásával és párologtatásával nemcsak a városi mikroklíma javításához járul hozzá, de a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék idején a csatornákra nehezedő nyomást is segít csökkenteni – írja az Élő Bolygónk.
A Zöldinfrastruktúra Füzetekben publikált összefoglaló szerint a kéktető létesítése egy alacsony építési és fenntartási költséggel járó beruházás, amely nemcsak környezeti hatásait tekintve értékes, de esztétikus is. Kialakításához ugyanakkor viszonylag nagy teherbírású tetőszerkezetre van szükség.
Különösen a sűrű belvárosi környezetben lehet nagy jelentősége a lapostetők potenciális víztározó kapacitásának.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A lapostetők felületét sekély medenceként hasznosítva jelentős mennyiségű csapadék tartható vissza, melynek nagy része elpárolog – ezzel a csapadékcsúcs és a városi hőszigeteffektus is csökkenthető.[/perfectpullquote]
Megfelelő teherbírású épületszerkezet esetén a kéktető kialakítása egyszerű és olcsó megoldás. Kéktető legegyszerűbben a 2%-nál kisebb lejtésű tetőkön alakítható ki, ennél nagyobb lejtés esetén osztóelemek építhetők be, melyek növelik a kapacitást és lassítják a lefolyást. Kritikus szempont, hogy a tető vízszigetelésének tökéletesnek kell lennie. A vízréteg vastagsága maximum 12 cm lehet.
A tározótér a szigetelés ballasztjaként sokszor mosott kavicsréteggel borított. A medencékhez hasonlóan szükség van lefolyóra, mellyel a tető vízteleníthető, és túlfolyóra, mely a tető kapacitásán felüli csapadékot vezeti el. A lefolyó víz bevezethető felszíni vagy felszín alatti tisztító, szikkasztó elemekbe.
Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu