A német állattartók hosszú idő óta intézkedéseket követelnek a kormánytól állataiknak (juhoknak és szarvasmarháknak) a farkasoktól való megvédése érdekében. Állításuk szerint a farkastámadások veszélybe sodorják az alaptevékenységük jövedelmezőségét – olvashatjuk az agrarheute.com hírportálon.

A környezetvédelmi miniszter szerint azonban mindenképpen meg kell védeni a farkasokat.

Ezt az érdekeltségüket, mint ahogy már többször, a tartományi környezetvédelmi miniszterek legutóbbi értekezletén sem sikerült érvényesíteniük.

Az állattartók képviselői felteszik a kérdést, hogy tulajdonképpen a haszonállat vagy a farkas fontosabb a német állam számára?

Steffi Lemke, szövetségi környezetvédelmi miniszter viszont azt hangoztatja, hogy mindenképpen meg kell védeni a farkast, amely az országban szabadon élő, egyetlen nagyragadozó.

Az állattartók érvelésével szemben a minisztérium arra hivatkozik, hogy az afrikai és ázsiai országok is védik a nagyragadozókat (pl. a tigriseket). Teszik ezt annak ellenére, hogy azok időnként szinténjelentős károkat okoznak a helyi állattartóknak.

Megemlítik továbbá, hogy a Montréalban 2022 decemberében tartott természetvédelmi világkonferencia határozata alapján a világ föld- és vízfelületeinek 30 százalékát védelem alá kell helyezni.

Korábban írtuk, hogy Svájc megkönnyíti a farkasok kilövését, melyről ebben a cikkünkben olvashat.

A farkas elterjedése

A farkas az ember után a legnagyobb területen elterjedt emlősök egyike. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálható Közép- és Észak-Afrikában, valamint Dél-Ázsiában is. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn. A farkas napjainkra teljesen eltűnt Észak-Afrika szavanna övezetéből, Japánból és jószerével az Arab-félszigetről is. Természetes élőhelyét nehéz meghatározni, hiszen (az ember kivételével) a farkas a különböző biomokhoz leginkább alkalmazkodott emlős: a félsivatagtól a tundrán át a trópusi esőerdőig mindenhol képes megélni. Jelenleg a legtöbb élőhelyén védett; több alfaja szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. Európában csak szigetszerű populációi élnek: Skandináviában, Kelet-Európában, Olaszországban, az Ibériai-félszigeten és a Kárpátokban.

Magyarországon 1993 óta védett, 2001 óta pedig fokozottan védett faj. Hazánkban az I. világháború után pusztult ki és az 1980-as években jelent meg újra. Magyarországon a kutatók szerint nagyjából 15 példány élhet.

(Forrás: Agroinform/Agrárszektor, Fotó:Egor Kamelev/pexels)

Magyar Állatvédelem