Albérlet kutyával. Majdnem ugyanannyira nehéz a fővárosban, mint az agglomerációban, de a szakértő szerint egyáltalán nem lehetetlen.
Sokak számára ismerős a szituáció, amikor jól nevelt kutyájukkal vagy macskájukkal keresnek albérletet. Sorra hívják a telefonszámokat, a bérbeadók pedig amit meghallják, hogy kisállat is érkezne az albérletbe, azonnal vonalat bontanak. Az ember azt gondolná, hogy az agglomerációban vagy vidéken jobb a helyzet. A valóság azonban nem ez.
Állatbarát főbérlők, hol vagytok?
“Meglepő, hogy tapasztalataim szerint majdnem ugyanannyira nehéz háziállattal albérletet találni a fővárosban, mint az agglomerációban, de egyáltalán nem lehetetlen” – mondja a Magyar Állatvédelem kérdésére Sipos Vivien.
Az Újraotthon ingatlanértékesítője szerint Budapest és Pest megye közigazgatási határain belül nem lehet különbséget tenni egy-egy kerület, város között abban a tekintetben, hogy hol vannak a leginkább állatbarát tulajdonosok.
Általánosságban elmondható, hogy mindenhol vannak ilyenek és olyanok is.
“És vannak olyan bérbeadók is, akik drágábban akarják kiadni az ingatlanjukat akkor, ha oda kutyát vagy macskát visznek, de ez nem általános jelenség” – magyarázza a szakértő.
Nem mindig zsigeri az elutasítás az albérlet esetében
A kulcs meglátása szerint a kommunikációban van. Nem mindig egyértelmű ugyanis, hogy egy ingatlan nem állatbarát. A szakértő azt mondja, érdemes beszélgetni az adott kedvencről azokkal, akik nem írják ki szó szerint vagy nem emelik ki a hirdetési szövegben azt, hogy egyáltalán nem lehet a lakásba háziállatot vinni. Sokan ugyanis csak bejelölik, hogy háziállattal nem költözhető, mégis
meggyőzhetők, ha bemutatjuk nekik kisállatunkat.
“Ha beszélünk a kutyusról, arról, hogy hány éves, hol nevelkedett eddig, milyen fajtájú, a bérbeadók megenyhülhetnek” – mondja az ingatlanszakértő.
A bérbeadók félelme azonban nem alaptalan, hiszen a vizelet, a széklet ürítése vagy rágás, kaparás által tönkremehet a padló és a bútorzat, a kellemetlen szag beívódhat, ami anyagi károkkal jár. Ráadásul a túlzott ugatás csendháborításig is fajulhat.
A lepapírozott felelősségvállalás utat nyithat az albérletet kereső gazdiknak
“Ezek mind nyilván elkerülhetőek, amennyiben a gazdi felelősen tartja háziállatát. Tehát eteti, tisztán tartja, biztosítja neki a testmozgást, tanítja, neveli, nem hagyja magára túlzott ideig” – hangsúlyozza. Úgy véli azonban, hogy van egy rendkívül jó megoldás, ami az esetek döntő többségében átütő eredményt hozhat a legkőszívűbb bérbeadó esetében is.
“A bérleti szerződésbe biztosítékként beírják a bérbevevők, hogy felelősséget vállalnak a háziállat viselkedéséért és az okozott károkért. Ez pedig a kaución kívüli kártérítésről is szólhat. Ez nagy általánosságban megnyugtatja az ingatlan tulajdonosokat afelől, hogy a gazdi biztos az állatkájában” – mutat rá Sipos Vivien.
Magyar Állatvédelem, fotók: Unsplash