Image default

Állatorvosi szenzáció: először nyertek ki RNS-t egy kihalt állatfajból

Állatorvosi szenzáció: először nyertek ki RNS-t egy kihalt állatfajból! A kutatói csoportnak a Svéd Természettudományi Múzeumban őrzött 130 éves tasmán tigris molekuláit sikerült kivonniuk!

Egy új tanulmányban azt mutatják be, miként tudtak RNS-molekulákat izolálni és szekvenálni egy több mint százéves erszényes farkas, azaz tasmán tigris maradványaiból – írja a Stockholmi Egyetem oldalát idézve a 24.hu. A példány tetemét szobahőmérsékleten őrizték meg egy múzeumban.

„Ez az első alkalom, amikor sikerült rekonstruálni egy kihalt faj bőr- és vázizom transzkriptomját.”

A kutatók szerint eredményeik fontosak lehetnek a kihalt fajok, köztük a gyapjas mamutok feltámasztásáért tett erőfeszítésekben, valamint a pandémiára képes RNS-vírusok vizsgálatában – írták.

A tasmán tigris egy erszényes ragadozó volt, amely egykor Ausztrália egészén és Tasmanián is jelen volt. A faj kipusztulását az európai gyarmatosítók okozták: az állatokat kártevőnek nyilvánították, és pénzt fizettek a kilőtt egyedekért. Az utolsó ismert példány 1936-ban, fogságban pusztult el.

Az elmúlt időszakban sok szakértő foglalkozott a tasmán tigris feltámasztásával, mivel visszatelepítése segíthetne helyreállítani a helyi ökoszisztéma egyensúlyát. A rekonstrukcióhoz azonban nemcsak a genomjának (DNS) átfogó ismerete szükséges, hanem a transzkriptom (RNS) felmérése is.

A kutatók a Svéd Természettudományi Múzeumban őrzött példányt vizsgálták, az állat 130 éve pusztult el, tetemét kiszárították. A csapat a bőr- és vázizomszövet transzkriptomját vizsgálta. A visszanyert transzkriptomok olyan jó minőségűek voltak, hogy sikerült azonosítani az izom- és bőrspecifikus fehérjekódoló RNS-eket, és ez vezetett a hiányzó riboszomális RNS-ek és mikroRNS-gének azonosításához.

Az úttörő kutatás új, izgalmas lehetőségeket nyit meg a világ múzeumbaiban tárolt hatalmas minta- és szövetgyűjtemények vizsgálatában. „A jövőben nemcsak a kihalt állatok RNS-ét, hanem a múzeumi gyűjteményekben őrzött denevérek és más gazdaszervezetek bőre révén az olyan RNS-vírusok genomjait is vissza tudjuk majd nyerni, mint amilyenek a SARS-CoV2 és evolúciós elődeik” – mondta Love Dalén, a Stockholmi Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

Benjamin volt az utolsó erszényes farkas

Thylacine, (Thylacinus cynocephalus), közismert nevén erszényes farkas vagy tasmán tigris vagy tasmán farkas, egy kihalt húsevő erszényes. A faj az ausztrál szárazföldön, valamint Tasmánia és Új-Guinea szigetein volt őshonos. A XIX. század elejétől kezdve a farmerek állatállományát fenyegető veszélynek tekintették, és bevezették a vadászatát.

Az utolsó fogságban tartott tasmániai erszényes tigris, Benjamin, három évet töltött a hobarti állatkertben rácsok mögött, miután 1933-ban elkapták a firenzei völgyben. Elfogása után készült róla ez a videó:

Benjamin szeptember 7-én halt meg, három évvel azután, hogy elfogták. Halála tragikus volt. Megfagyott. Védett alvóhelyéről ismeretlen okok miatt kizárva, egy rendkívül hideg tasmániai éjszakán aludt el örökre.

Várható volt, hogy kipusztul a tasmán farkas

Érdekesség, hogy „az Ujság” nevű magyar lap 1935. augusztus 11-i számában már előrevetítette a tragédiát.

Az erszényeseknek ezt legerősebb, legnagyobb és legvakmerőbb húsevő fajtáját, minthogy nagy kárt tesz az ország juhállományában, oly irgalmatlanul üldözik, hogy nincs messze az idő, mikor ez ritka állatfaj véglegesen kipusztul.”

forrás: ADT Arcanum, Ujság – 1935. 08. 11.

 

(Forrás: 24.hu)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Tudósok egy csoportja „feltámasztaná” a már kihalt tasmán tigrist

Erik