Egy fiatal nőstény antillei csőrös bálnát mosott partra egy észak-karolinai tengerparton a víz. A tudósok később megállapították, hogy az állat halála emberi mulasztás miatt történt.
Október 30-án a strandolók jelentették, hogy az észak-karolinai Emerald Isle-ben egy bálna fekszik a sekély vízben. Amikor az Észak-Karolinai Állami Egyetem Tengeri Tudományok és Technológia Központjának (NCSU) szakértői a helyszínre érkeztek, a szervezet közleménye szerint már csak a bálnaborjú halálát tudták megállapítani.
A bálnát másnap az NCSU és más közeli egyetemek, köztük az Észak-Karolinai Egyetem(UNC)-Wilmington, a Duke Egyetem és az UNC-Chapel Hill hallgatói boncolás után megvizsgálták.
A borjú halálakor 3.2 m hosszú volt, és a gyomrában talált tej alapján megállapították, hogy szoptatós borjú volt. A tej mellett egy „ötszögletű műanyag léggömböt is találtak” a bálna gyomrában. Ez „összegyűrődött és elzárta a gyomor-bélrendszerben a járatot”. A halál okaként ezt határozták meg.
Az NC State University Center azt tanácsolja, hogy távolítsák el a lufikból a gázokat, mielőtt kidobják őket, hogy elkerüljék, hogy „elszabaduljanak”. Ezáltal szükségtelen és tragikus veszélyt jelentsenek, ami miatt a vadon élő állatok idővel éhen halnak és elpusztulnak.
A antillei csőrös bálnák az NCSU szerint a csőrös bálnák kevésbé ismert faja, mivel társadalmi felépítésükről és történetükről „keveset tudunk”. A faj általában nem tartózkodik a partok közelében, mivel élőhelye az óceán kontinentális talapzata körül van, és életük nagy részét a víz alatt élik le.
A csőrös bálnák általában nagyméretű, mélyen merülő tengeri emlősökként ismertek.
Az NCSU szerint évente nagyjából 125 tengeri emlőst mos partra Észak-Karolina partjainál, köztük bálnákat, delfineket, disznódelfineket, fókákat és lamantinokat.
Az okok a természetes okoktól – mint például fertőző betegségek, paraziták és éhezés – az emberi beavatkozásokig, mint például „halászeszközökbe gabalyodás” és a műanyag lenyelése terjednek.
People – Magyar Állatvédelem