Február végén 4800 vonuló aranylile pihent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén – adta hírül weboldalán a nemzeti park. A szakemberek szerint mindez azért van, mert a tó környéki, legeltetett területek kitűnő táplálkozó és pihenőhelyet biztosítanak számukra.
Ideális körülmények várták őket
„Néhány évtizeddel ezelőtt aranylilékkel még csak a vonulási időszakban találkozhattunk a Dél-Alföldön, az utóbbi években azonban már több száz példány át is telel itt” – magyarázza a Körös-Maros Nemzeti Park. A hivatalos tájékoztatás szerint
idén még januárban is 2800 példányt számoltak a Fehér-tó térségében.
Ahogy fogalmaznak, a lehűlés hatására február elejére számuk jelentősen lecsökkent. A hónap végén azonban a számuk ismét emelkedésnek indult, megközelítette az ötezret.
Az aranylilék vonulásáról
A Körös-Maros Nemzeti Park leírása szerint az aranylilék Eurázsia északi részén költenek, Grönlandtól egészen a Tajmir-félszigetig (Oroszország). Középtávú vonulók, főként Európa nyugati és déli területein telelnek, de kisebb számban Észak-Afrikáig is elmennek.
Február és április közepe között vonulnak, a csúcs rendszerint március közepén van.
„Idén a meleg idő hatására már február végén nagyon intenzívvé vált a vonulás, így elképzelhető, hogy a 4800-as egyedszám már a vonulási csúcsot jelentette” – magyarázzák. Hozzáteszik, ez egyébként az utóbbi évek második legnagyobb mennyisége a Fehér-tónál. Ennél többet, 6600 példányt 2022-ben számoltak.
A szakértők szerint ebben a térségben általában azok a csapatok állnak meg, amelyek Dél-Európában teleltek és a legkeletibb, oroszországi régiókban, a Tajmir-félszigeten fészkelnek.
Az aranylilék nem panaszkodhatnak táplálékhiányra
A Fehér-tó térségében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében élő magyar szürkemarhák, racka és cigája juhok legelésükkel kiváló pihenő- és táplálkozóhelyet biztosítanak számukra. Úgy tudni, rövidfüvű gyepeken apró gerincteleneket, rovarokat, pókokat keresnek.
A déli órákban bemennek a vízre pihenni, s az éjszakákat is ott töltik.
Amikor az aranylilék még csak kisebb csapatokban vonulnak, akkor gyakran vegyülnek a bíbicek népes táboraival. Később, amikor már nagyobb tömegben vonulnak, inkább a fordítottja jellemző, azaz néhány bíbic vegyül az aranylilék közé.
Magyar Állatvédelem, fotó: Körös-Maros Nemzeti Park, Palcsek István Szilárd