Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent. Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették. Ennek oka az volt, hogy az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték.
A szakértők véleményét a sakálok gyors visszatérésükkel hamar megcáfolták, és az 1990-es évek közepe óta terjedése nagymértékben felgyorsult. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig.
Bijl Hanna doktorandusz, Dr. Csányi Sándor témavezetésével, doktori témája keretében a faj terjedésének modellezését tűzte ki célul. Az ő és a MATE más munkatársainak az elmúlt évtizedekben végzett alapos munkája eredményeként ma már bőséges ismeretanyag áll rendelkezésre erről a ragadozóról.
Hazai helyzet és az aranysakál terjeszkedésének okai
Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte, és az elsők között jelent meg újra Magyarországon. A faj átlagos éves növekedési üteme 40%, és mára az ország 86%-át belakta ez a nagy visszatérő.
Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki.
Mostanra az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot,
kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket.
A szakértők szerint az aranysakálok állomány-növekedése összefügg a táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban állhatnak rendelkezésükre.
Ráadásul a nagyvadállomány félévszázados növekedése miatt ezekből mára évente több, mint 300 ezret lőnek. Ez azt eredményezi, hogy az aranysakálok is sokkal több állati fehérjét tudnak elfogyasztani, különösen mivel dögöket is esznek.
Megbecsülték a hazai populáció nagyságát
Figyelembe véve a 2021-ben több mint 12 000 egyedből álló országos lelövési számot, a magyarországi aranysakál populáció valójában akár elérheti a 60 000 egyedet is. Így napjainkban
Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál populáció található.
Magyar Állatvédelem, fotók: Pixabay