Francia állatkertbe költözik, ezért búcsúzik Veszprémtől Ginny, a vörös panda.
A Veszprémi Állatkert egyik hőn szeretett lakója Franciaországba költözik. Jó utat, Ginny! – írta a Veszprémi Állatkert a Facebook-oldalán.
Jó utat Ginny! A Veszprémi Állatkert közkedvelt vörös pandájától, Ginnytől búcsúzik, azonban nem örökre.
Mint írták, a búcsú mindig könnyes, de tudják, hogy szuper helye lesz Ginny-nek a kispandának, aki a héten már új társaival játszadozhat új lakóhelyén a franciaországi Parc Animalier des Pyrénées Állatkertben.
“Biztosak vagyunk benne, hogy a francia állatkert látogatók szívébe is hamar belopja magát aranyos mosolygós arcával.”
Sok-sok játékos percet kívánunk neki! – tették hozzá.
Tavaly Spanyolországban talált új otthonra egy kis veszprémi vörös panda
A kis panda elbúcsúzott Veszprémtől és a spanyol Bioparc Fuengirola-ba helyezte át a székhelyét, hogy a malagai látogatók kedvence legyen.
Hosszú utazás vár a Veszprémi Állatkert tavaly született vörös pandájára, hiszen egy spanyol állatkert lakója lesz hamarosan – közölte az intézmény közösségi oldalán tavaly.
A vörös panda (vagy más néven macskamedve) testhossza 60 centiméter, magassága 35 centiméter. A teste felső fele, fényessötét rozsdavörös, hátán aranysárga árnyalatú, mert a szőrszálak hegye sárga. A teste alsó fele és a végtagok fényesfeketék, a comb elülső és külső felén vízszintesen sötét gesztenyevörös sáv húzódik. Álla és pofaszakálla fehér, hátrafelé rozsdasárgába hajló, homloka és a fejtető rozsdasárga árnyalatú. Szeme alól a szájszögletig rozsdavörös csík húzódik, ez elválasztja a fehér arcorrt a pofától. Rókavörös farkát gyengén határolt világos gyűrűk övezik. A mellső végtagján hat ujj van. A hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel. Így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokat.
Magányosan élő, éjjel aktív állat, a nappalt általában a fák ágai között alvással tölti, fejét bozontos farkával takarja be, amelyet párnának is használ. Éjszaka jár tápláléka után, amely jobbára bambuszból, gyümölcsökből, zuzmókból, gyökerekből, bogyókból, néha madártojásokból, rovarokból és hernyókból áll. A vörös panda tehát, noha a ragadozók rendjébe tartozik, elsősorban növényi eredetű táplálékon él. Az egyes állatok meghatározott területet birtokolnak, amelynek határait vizeletükkel, továbbá a végbéltájékon és a talpukon található mirigyek váladékával jelölnek meg. Hangjuk a rájuk jellemző, fajtársak közt használt jellegzetes “nyurcogás”.
A Himalája, Észak-Burma, valamint a kínai Szecsuán és Jünnan tartományok magashegyi erdőiben őshonos vörös vagy kis panda, illetve vörös macskamedve a macskamedvefélék családjának egyetlen ma élő tagja. Tudományos nevét – Ailurus fulgens, vagyis „ragyogó macska” – Frédéric Cuvier 19. századi francia zoológustól kapta, akit valósággal elvarázsoltak macskaszerű vonásai és színpompás bundája.
A vörös panda a kihalás szélén
Életterének drasztikus zsugorodása és az illegális kereskedelem következtében vadon élő populációját ma tízezernél kevesebb felnőtt egyedre becsülik. Erre tekintettel a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. Érdekesség, hogy a nepáli eredetű panda elnevezést – amelynek jelentése bambuszevő – először erre a vörös pandára használták. Csak később kapta meg a medvefélékhez tartozó óriáspanda a két faj étrendbeli hasonlóságai alapján.
(Forrás: Veszprémi Állatkert)