Image default

Sünök, pelék és denevérek ébredeznek téli álmukból a nemzeti parkukban

Sünök, pelék és denevérek ébredeznek téli álmukból a nemzeti parkukban. A kisemlősök legfontosabb feladata most a táplálékszerzés.

A hosszabb nappalok és az emelkedő hőmérséklet hatására egymás után ébredeznek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő, téli álmot alvó kisemlősök – írja honlapján a park.

A keleti sünök, mogyorós pelék és denevérek legfontosabb feladata most a táplálékszerzés.

Mint megjegyzik, tavasszal a világosság és a felmelegedés hatására ezeknek a védett kisemlősöknek a testében megindul egy különleges hormon termelődése, amely felébreszti őket. Ekkora már felélik az ősszel felhalmozott táplálékukat, az úgynevezett barnazsírt, éppen ezért nagyon intenzíven kezdenek élelem után kutatni.

Az avarkupacok, farakások alatt telelő, s onnan előbújó keleti sünök a mostanra már szintén megjelenő csigák és apró emlősök után kutatnak.

A fagymentes üregekben, repedésekben, házak padlásain, csoportosan telelő denevérek szorgalmasan kapkodják a rovarokat. Az esti órákban gyakran megfigyelhetők a közvilágításra szolgáló lámpáknál is, ahol a fényre összegyűlő rovarokat fogyasztják, miközben éles, cincogó hangot hallatnak.

A mogyorós pelék – amelyek akár a kertünkben, egy-egy jól kibélelt, kényelmes, szűk bejáratú odúban is telelhetnek -, növényi táplálékot, például ilyenkor tavasszal zöld hajtásokat keresnek.

A kisemlősök nagyon intenzív táplálkozásának egyik fontos célja az, hogy mire elérkezik a szaporodás időszaka, addigra visszanyerjék erőnlétüket.

Így figyeljünk a sünökre!

A védett fajok közé tartozó keleti sünök előszeretettel választják nappali pihenőhelyül a lomb- és rőzserakásokat. Épp ezért a tavaszi kert- és köztérrendezések alkalmával fokozott óvatosságra inti a lakosságot és az önkormányzatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az egyesület felhívja a figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgozni

Az esetleg ide húzódó állatok védelme érdekében hasznos lehet első lépésben fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel átforgatni a halmot. Így meg lehet győződni róla, hogy van-e alatta sün. Ez különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban. Ilyenkor a menedékekben a hetekig vak, és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Az ilyen rakásokat továbbá tilos felgyújtani. Többek közt azért is, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem tudnak elmenekülni.

Ha a gallyrakás megbontásakor sünt talál valaki

Ne szedje össze a kölyköket, hanem pakolja vissza kellő vastagságúra az ágakat és leveleket a fészekre, majd várjon legalább négy-öt hetet. Ez idő alatt a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követni tudják anyjukat a vadászatra. Ha lehet, mindenképp fontos a közelben egy alternatív búvóhelyet kialakítani számukra.

Amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elkerülhető

Érdemes mesterséges, úgynevezett süngarázsokat beszerezni, amelyekkel a magányosan pihenő felnőtt állat, valamint kölykeivel együtt a nőstény is áttelepíthető.

(Forrás: KMNPI, MME, Fotó: Szegedi Fruzsina)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Kevesebb aranylile pihent meg a Körösöknél, mint a korábbi években

Erik

Átlagosan 5 fiókát neveltek fel a búbos bankák idén a Körösöknél!

Erik

Szabadon engedték Mütyürkét, a mentett pelét – VIDEÓVAL

magyarallatvedo