Eddig ismeretlen sünfajt fedeztek fel Kínában! Az állatra bozótos és erdős környezetben találtak rá a kutatók. Az új sünfaj egyedei egészen apró termetűek. A vizsgált példányok átlagos testhossza 19 centis, fejük pedig alig 5 centis volt.
Nagyon ritka, hogy emlősfajt fedezzenek fel, most Kína keleti részén sikerült rábukkanni az eddig ismeretlen sünre – közölte a felfedezést a National Georaphic.
2018-2023 közti időszakban végeztek felmérést Kína keleti régiójában, amelynek során a talált sünökről alaktani és genetikai adatok alapján sikerült bebizonyítani, hogy azok egy eddig ismeretlen fajba tartoznak. A kérdéses sün nemének egyetlen képviselője Kelet-Kínában, a rokon fajok nyugatabbra, a mongol határrégió környezetében élnek. Az új faj a Mesechinus orientalis nevet kapta, a molekuláris adatok szerint legközelebbi rokonaitól kb. 1,1 millió éve különült el.
Az állatra bozótos és erdős környezetben találtak rá, és egészen apró termetű, a vizsgált példányok átlagos testhossza 19 centis, feje alig 5 centis volt. A tüskéi is aprók, 18-20 milliméteresek, a rokon fajokhoz hasonlóan váltakozó színű sávok díszítik őket. A füle is aprócska, szinte ki se látszik a tüskék közül. A megismert példányok alapján a nőstények barnás vöröses színűek, míg a hímek szürkék, de csak hét egyedet vizsgáltak összesen, így ez azért még további bizonyítást érdemel. A legközelebbi rokonától mind a tüskéi hosszában, mind pedig egyes fogai felépítésében eltér, és több mint 1000 kilométeres távolságra él tőle – írták.
A faj kialakulása – ahogy a közeli rokonaié is – ahhoz a fokozatos kiszáradáshoz és lehűléshez köthető, amire a pleisztocén közepén sor került. A kutatók még azokat a valószínű helyeket és útvonalakat is felvázolták, ahol a korábbi faj három új fajra szakadt és eltérő élőhelyekre vándorolt. A most leírt apró sün a legdélebbi elterjedésű, és valószínűleg az élőhelyének hegyei egykoron a jégtakaróból kilógó menedékként szolgálhattak.
Így óvjuk a sünöket késő ősszel!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet. A kerti munkák során a lombhalmokat és rőzserakásokat ilyenkor csak óvatosan szabad megbolygatni az emlősök érdekében.
Az MME szerint a kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára. A sünök téli álma akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg.
FONTOS, HOGY A MUNKÁK ELSŐ LÉPÉSBEN LEHETŐLEG NE VASVILLÁVAL, HANEM SZERSZÁMNYÉLLEL, HOSSZABB ERŐS BOTTAL KEZDŐDJENEK MEG.
A halmok átforgatása az alapi részen pedig még óvatosabban, akár kézzel történjen meg. Így meg tudunk győződni arról, hogy alatta van-e valamilyen állat. Az is segít, ha a halmok bontása átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva történik meg.
A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot. Így a halom alapi részéhez jutva nagyon figyelni kell a gömbölyded formákra. Ugyanis az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül.
Soha nem szabad felgyújtani helyben az ilyen rakásokat! 2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést. Így ennek törvényi tilalma általános az egész országban. A lángok elől a sünök nem tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek – hangsúlyozzák a közleményben.
A lombhalom megbontásakor telelő sünnel való találkozás esetén lehetőség szerint vissza kell tenni rá kellő vastagságú rétegben a leveleket és ágakat. Esetleg a közelben, bokrok takarásában készíteni kell egy ilyen növényi halmot, és ez alá kell visszatenni a sünt – írják a közleményben.
(Forrás: National Geographic, Fotó: Zookeys)
