A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón. A nagyrészt online zajló párizsi találkozó egyik fórumtémája a Nagy zöld fal projekt ösztönzése volt – írja az Élő Bolygónk.
A programot az Afrikai Unió még 2007-ben indította, a Szahara terjeszkedésének megállítására, valamint az aszályok és az éhínség problémájának kezelésére. A párizsi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, hogy a fejlesztési bankok és a donorállamok több mint 14 milliárd dollárt ajánlanak fel a következő négy évre a nagy zöld fal felgyorsítására.
A nagy zöld fal az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó,
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]az egész Afrikai kontinenst átszelő, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség lenne, egy fenntartható ökológiai rendszer az elsivatagosodás megállítására[/perfectpullquote]
– mondta el az InfoRádióban Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitási kampányának felelőse. Az elképzelések szerint a fal 8 ezer kilométer hosszú és 15 kilométer széles lesz, és a Szahara déli sávjában, a Száhel-övezetben fog megvalósulni, több célt szolgálva.
Elsősorban a Szahara terjeszkedését, a sivatagosodás megállítását szeretnék elérni, de emellett az ott élő, egyre inkább növekvő lakosságnak is megélhetést biztosíthatna. A szakember szerint egy ekkora erdőtelepítésnek már lehet a klímára gyakorolt hatása, újra termékennyé téve az érintett területet.
A Greenpeace munkatársa szerint a projekt a magyarországi költözőmadarak miatt is érdekes lehet, hiszen ezáltal könnyebben elérhetik majd az érintett fajok a telelőhelyeiket.
Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu