A Tolna Megyei Hírportál (teol.hu) munkatársai Dunaszentgyörgyön jártak, és a település egy pontján, számtalan cserje és fa lombjain gyönyörű fülesbaglyokat figyeltek meg. A tekintélyt parancsoló madarakat fotóriporterük, Makovics Kornél lencsevégre kapta, így mi is megcsodálhatjuk őket.
Köztudott, hogy télen nem minden madár vonul melegebb tájakra, számos faj marad itthon, de az már kevésbé ismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő területek madarai sok esetben telelnek Magyarországon. A Dunaszentgyörgyön látott fülesbaglyok a réti sashoz, fenyőpintyhez hasonlóan vonuló madarak, a nálunk látható példányok egy része is így érkezik hazánkba, főként a skandináv országokból, valamint Ukrajnából és Észak-Lengyelországból – mondta el megkeresésükre Tóth Sándor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szekszárdi Csoportjának irodavezetője.
(Fotó: Makovics Kornél)
A lakott területeken, városokban azért tűnnek fel, mert ott könnyebben találnak élelmet, az egyik fő vonzerő lehet számukra a település környéki gyepeken és szántókon található gazdag kisrágcsáló-állomány. Emellett fontos szempont számukra, hogy a fűtött házak közelében a hőmérséklet is magasabb, mint a lakatlan területen.
Tóth Sándor szerint megfigyelhető, hogy míg a madarak egy része elhúzódik az embertől, a másik része egyre inkább alkalmazkodik. Ilyen például a feketerigó, amely száz éve még erdei madár volt, ma pedig már lépten-nyomon „felbotlik” benne az ember a lakott területen. Hasonlóképpen a baglyok, elsősorban a már említett fülesbagoly, ezekből 10–12 ezer pár él Magyarországon, amelyhez ilyenkor télen megérkeznek az északi példányok, ezért is látunk ilyen sokat belőlük. Vannak madarak, amelyek a mezőgazdasághoz alkalmazkodnak, mint például a kuvikok a birkahodályoknál fordulnak elő, míg akadnak olyanok, mint a templomtornyokban és a padlásokon fészkelő gyöngybagoly, amely már csak emberi és városi környezetben képes élni.
(Fotó: Makovics Kornél)
“A fülesbaglyok védett, hasznos madarak, vigyázzunk nyugalmukra, különösen a költési időszakban” – hangsúlyozta a szakember.
Figyelembe véve egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap száz napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy tizenhatezer bagoly legalább négymillió példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felméréséből.
(Fotó: Makovics Kornél)
A gazdálkodóknak tehát ennyi, mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen drága és a környezetre is veszélyes irtószerek helyett ingyen távolítják el a földekről. A baglyok tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos élőlények.
(Forrás: teol.hu)
magyarallatvedelem.hu