Már gyülekeznek a gólyák a hosszú vándorláshoz, és a népi hagyományok szerint általában Szent István napján, augusztus 20-án szoktak elindulni délre. Ezzel kapcsolatban sok népi megfigyelés létezik, bár időnként korábban vagy később is útnak indulnak. Régen azt tartották, hogy
„Ha korán indulnak a gólyák, hideg lesz a tél.”
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület korábbi írásaiból kiderül, hogy a gólyák augusztusban gyülekeznek csapatokba, majd együtt repülnek Afrikába. Az útjuk során a Földközi-tenger partvidékén kezdenek, majd a Szuezi-csatorna környékén átkelve jutnak el Afrikába. – írja az időkép.hu
Az éves vándorlás hátterében részben a túlélés igénye áll. A hideg európai tél során a gólyák táplálékai nehezen elérhetővé válnak, míg Afrikában bőséges élelemforrások állnak rendelkezésre. Az út hossza és veszélyei ellenére is megéri a madaraknak, hiszen így képesek élelemhez jutni a nehezebb időszakokban.
A gólyákat azonban fenyegetik az emberi tevékenységek, például az erdőirtás, a mocsarak lecsapolása és az elektromos vezetékek. Ezzel párhuzamosan azonban örömteli változások is történnek: a természetvédelmi szervezetek és helyi közösségek aktívan részt vesznek a madarak megóvásában, biztosítva számukra megfelelő költő- és táplálkozási területeket.
Amikor a nap lemegy, és az égen a gólyák sötét alakjai feltűnnek, úgy érezhetjük, mintha egy ősi rituálét látnánk. Azok a madarak, amelyek hosszú útra kelnek, nem csupán a természet csodáját jelentik, hanem mélyen gyökerező emberi kultúra és hagyományok részét alkotják. Remélhetőleg hosszú ideig gyönyörködhetünk még ebben az ősi jelenségben.
Fotó: Deák István