A harkályok kopácsolása messze elhallatszik az erdőben, és ez nem mindig táplálékszerzésből fakad. Gyorsan és erősen ütik csőrükkel a fák törzsét, de miért nem kapnak agyrázkódást? A választ a Greendextől kapjuk meg a kérdésre.
Van olyan faj a harkályalakúak rendjében, amely egy nap akár tizenkétezerszer (!) is koppinthat a fán.
Sokszor mint egy géppuskasorozat, úgy hallatszik a fakopáncsok hangja messzire az erdőben. Olykor egészen ciripelésszerűen, máskor öblösen, jó hangosan zengi be az egész erdőt. Egész nap képesek a fákon surranva tollas ütvefúróként működni, mégsem esik az égvilágon semmi bajuk. Mi ennek az oka? Egy hihetetlenül érdekes evolúciós fejlődés az agyukban!
Vadászpilóta vs harkály
Hogy megértsük, micsoda teljesítmény ez, gondoljunk a vadász- vagy a műrepülőpilótákra! Mindenki látott már emelkedés és fordulók közben eltorzuló arcú embert. Ez a földi nehézségi gyorsulás miatt van, amely az a gyorsulás, mellyel a Föld terében szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna.
Ennek jelölése a „g”, amelyből egy ember átlagosan 9-et bír el, 10-et a jól képzett és megfelelő ruhát viselő nauták, míg 30 felett az emberi szervezet már nagy mértékben károsodik. Hogy jön ide a fakopáncs?
Átlagosan egy harkály 20 ütést ad le másodpercenként, mindet nagyjából 25 km/h sebességgel. Ebből kiszámolható, hogy
az agya nagyjából 1200-1400 g terhelésnek van kitéve, ami több mint százszorosa annak, amit te vagy én el tudunk viselni.
Hogyan bírja mindezt ki? Nem semmi erőpróba, az már biztos. Egy vadászpilótának különleges ruhára van szüksége, amely az emberi testre különböző helyeken nyomást gyakorolva megakadályozza, hogy a pilóta egy-egy forduló során elájuljon. A harkálynak csupán a feje van kitéve a már említett erőhatásnak, ezért a kulcs is csak a koponyájában keresendő.
Egyrészt kevés folyadékban van maga az agy. Másrészt a fejet vékony szálak kötik az agyhoz, amelyek miatt nagyon nagy vonalakban (!) „szinte egy helyben” marad az agy a kopácsolás közben.
Ezt segíti a nyakán és a fején lévő rengeteg izom, amelyek megfeszülnek a becsapódáskor, lökhárítóként működve.