Harminckét fekete gólya kelt ki a Nyírségben – osztotta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közösségi oldalán.
Ahogyan bejegyzésükben írják, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai minden évben nyomon követik a fekete gólya (Ciconia nigra) költések alakulását. A Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegységben 2023-ban kiemelkedő költési sikerességet tapasztaltak: azokban a fészkekben ahol költésbe kezdtek a madarak 78%-ban fiókát is reptettek (tájegységünkben ennek az értéknek a több éves átlaga 59%).
Ez a statisztikai érték önmagában azonban megtévesztő, mivel az ez évi mintaszám az átlagos érték csupán kétharmada: mindösszesen 18 fészekben kezdtek költésbe fekete gólyák a tájegységben, ahonnan összesen 32 fióka repült ki és készül fel a „nagy útra”.
Veszélyben a fekete gólya, egyre kevesebb a fióka Magyarországon
A tavalyi év sajnos nem sikerült jól a fekete gólyák számára. Megírtuk, hogy a rossz időjárási körülmények, illetve a fajra jellemző speciális élőhelyigények miatt kevés fióka kelt ki. Magyarországon 350-400 pár fekete gólya fészkel, és a nagyon erős aszály már a tél folyamán éreztette hatását – magyarázta akkor az Infostartnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
A Hortobágyi Nemzeti Park kollégái augusztusban tették közzé a rövid hírt, hogy a Tisza mentén a 16 páros állományból csak két párnak volt fiókája, de ott is csak egy-egy tudott kirepülni. Ez a tapasztalat országosan is érvényes volt.
A szakértő szerint ugyanakkor vannak speciális fészkelőhelyek, meglepő módon a Kiskunság térségében, ugyanis az az egyik leginkább aszállyal sújtott terület. Az ottani feketególya-párok ismernek olyan kis vízfoltokat homokbuckák között, amit az emberek „még ha keresnék se nagyon találnának meg”. Ezeken a helyeken gyűjtenek táplálékot, így ott jobbak a költési arányok.
Ennek oka, hogy a fekete gólya táplálékát is elsősorban az ártéren, az erdőben keresi: halakat és békákat fogyaszt, tehát speciális környezeti hatásokra van szüksége. Ehhez egyrészt kedvező téli és kora tavaszi idő szükséges a vízállás miatt, mert a békák a tél után keresik fel az erdei vizes élőhelyeket. Fontos számára a tavaszi árvíz is, mert akkor halakkal teli vízállások maradnak az erdőkben.
Megjegyezte:
MÁR TAVALY TÉLEN ELKEZDŐDÖTT AZ ASZÁLY, EZÉRT SOK HELYEN A FEKETEGÓLYA-PÁROK NEM IS KEZDTEK KÖLTÉSBE, MERT LÁTTÁK, HOGY ESÉLYTELEN LENNE FELNEVELNI A FIÓKÁKAT.
A fehár gólya állománnyal nincsen probléma
A fekete gólyánál jóval több helyen megfigyelhető fehér gólya esetében viszont nincs ilyen probléma. A fehér gólya fő táplálkozási területe ugyanis a száraz, kiszáradó gyep, ezért „idén nagyon jól érezték magukat, bőséggel volt táplálék”. Az országos költési adatokat még nem összesítették, de nagyjából tízszer többen vannak a fekete gólyáknál. Az eddig feldolgozott adatok alapján olyan jól sikerült a költési szezonjuk, hogy a harmincéves átlagnál jobb költési eredmény jött ki.
A szakértő kifejtette: a fehér gólya „bármit és mindent elfogyaszt”, amit meg tud fogni és le tud nyelni. Megeszi a kisemlősöket, rágcsálókat, hüllőket, kétéltűeket, halakat, rovarokat, akár a mérges kígyókat is.
„Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell érteni az embereknek, hogy
VADON ÉLŐ ÁLLATOKAT ÁLLOMÁNYSZINTEN, DE MÉG HELYI SZINTEN SEM LEHET MESTERSÉGES ETETÉSSEL ÉLETBEN TARTANI”
– hangsúlyozta Orbán Zoltán.
A magyarországi állomány mesterséges etetéséhez alsó hangon is száz tonna élelemre lenne szükség. Az ételt azonban nem lehet elvonni az élelmiszerláncból, mert az fokozná a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Megjegyezte: ez a legfontosabb egyedszám-csökkentő tényező globálisan, kontinentálisan és Magyarországon is.
Mint mondta, csak akkor van esély a fajok közép-hosszú távú megmaradására, ha megváltoztatjuk a fenntarthatatlan életmódunkat. Mesterségesen még a néhány száz páros feketególya-állományt sem lehet megtartani.
„Ha az aszály folytatódik, akkor bizony az ilyen specialista fajok 5-10 év alatt is akár eltűnhetnek egy-egy régióból” – mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
(Forrás: HNPI/Infostart, Fotó: Helló Vidék)
Magyar Állatvédelem