A környezetvédők szerint egyelőre nem lehet tudni, hány állat pusztult el, sebesült meg vagy kényszerült elhagyni élőhelyét, csak az világos, hogy sok természetes élőhely ment tönkre, és már ennek is „pusztító hatásai” vannak, valószínűleg sok barlanglakó, köztük sok vombat fulladt vízbe. Ugyanakkor Brodie Meney szerint a katasztrófának az állatvilágra gyakorolt méreteit még nem lehet felbecsülni a hatalmas víztömegek, a megrongálódott közutak és a földcsuszamlások veszélye miatt – számolt be az MTI.
Az ökológus úgy gondolja, hogy problémát okoz még az is, hogy sok vadon élő állat kényszerült olyan régiókba menekülni, ahol nem honosak, ezért jobban ki vannak téve a közlekedési balesetek vagy a ragadozótámadások veszélyének.
Az ilyen természeti katasztrófák csak egy újabb szöget jelentenek az ausztrál állatvilág koporsójában
– fogalmazott Meney.
Soha nem látott áradásokat okoztak februárban és márciusban a napokig tartó heves esőzések, főleg Új-Dél-Wales állam északi részén. Az elmúlt napokban a hatóságok további erős esőzések veszélyére figyelmeztették a lakosságot a sok vidéken már amúgy is lerombolt régióban.
Ausztrál lapok tengerbe mosott édesvízi teknősökről, átázott vombatokról, hangyászsünökről, madarakról és bandikutokról, éhen halt kígyókról, magukra hagyott kengurubébikről, haszonállatok ezreiről cikkeznek. Csak remélni lehet, hogy nem pusztult el olyan sok állat, mint a 2019 augusztusától 2020 márciusáig pusztító hatalmas erdőtüzekben – mondta Mark Slate, az Animal Welfare League szakértője. A példátlan katasztrófában csaknem hárommilliárd vadon élő állat veszett oda vagy szenvedett súlyos sérülést a WWF szerint.
A legújabb környezetvédelmi jelentésből az derült ki, hogy csak Új-Dél-Wales államban 1043 fajt fenyeget kihalás. A veszélyben lévő 991 szárazföldi faj több mint fele száz év múlva már nem fog létezni az előrejelzések szerint.