A „szuperdisznók” Kanadából egyre délebbre költöznek

Ezek az úgynevezett „szuperdisznók”, amelyek Kanadából délre költöznek, „hihetetlenül intelligensek, gyakorlatilag megfoghatatlanok”, nagyobb termetűek, mint erdei, vagy akár házi rokonaik.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) adatai szerint körülbelül 6 millió vaddisznó él 31 államban. Ezeket – amelyek sok generáció óta távol éltek az emberektől – ma invazív fajnak tekintik. Általában 40-120 kilogrammot nyomnak, de ennél nagyobbak is lehetnek.

„A vaddisznók nagyon sikeres fajok az általános étrendjük és élőhelyi preferenciáik, az éghajlati viszonyok széles skálájával szembeni toleranciájuk és a viszonylag magas populációnövekedési ütemük miatt” – mondta Jim Hone, az ausztráliai Canberra Egyetem emeritus vadökológia professzora.

Invazív fajnak számítanak: hatalmas károkat okoznak és betegségeket terjesztenek

A vaddisznók károsítják a mezőgazdasági területeket, a növényeket, az ingatlanokat és az állatállományt, feltúrják a mezőket, táplálék után kutatnak, feldúlják a madárfészkeket.

Az Egyesült Államok mezőgazdaságában becslések szerint évente legalább 2,5 milliárd dollár kárt okoznak és széles körű hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre az egész országban.

„Nem őshonos invazív fajként versenyeznek az őshonos vadon élő állatokkal, sőt, zsákmányul is ejtik őket, beleértve a védett fajokat is” – mondta Joshua A. Gaskamp, a Noble Research Institute vadon élő állatokkal és területekkel foglalkozó munkatársa. „Egyre nő a vaddisznó-autó találkozások száma is. A vaddisznók legalább 70-féle zoonózist hordoznak, amelyek emberre vagy más állatokra egyaránt átvihetők. Ahogy a vaddisznók populációi terjednek és a sűrűség növekszik az egész országban, ezek a károk egyre elterjedtebbé válnak.”

A betegségek közé tartozik a leptospirózis, a toxoplazmózis, a brucellózis, a sertésinfluenza, a szalmonella, a hepatitis és a patogén E. coli.

Hogy mi lesz a vége, ha a vaddisznók továbbra is házi sertésekkel párosodnak? Attól függ, milyen tulajdonságokat örökölnek, beleértve a reprodukciós rátát is – teszi fel a kérdést a cikk írója.

(Forrás: Agroinform/Newsweek, Fotók: AdobeStock)

Magyar Állatvédelem