Itt az ősz, támadnak a poloskák! Mindenhová befurakodnak, kellemetlen szagot árasztanak, és egyre többen vannak. Bár emberre veszélyes betegségeket nem terjesztenek, szúrós szagú és nyálkahártya-irritáló váladékuk allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyekből.
Ahogy minden ősszel, idén is fel kell készülni a poloskainvázióra. Ráadásul már jó pár éve nemcsak az őshonos, de a trópusi-szubtrópusi területekről – általában gyümölcsszállítmányokkal – Magyarországra behurcolt invazív címeres poloska fajok is egyre súlyosabb károkat okoznak.
Bár emberre veszélyes betegségeket nem terjesztenek, szúrós szagú és nyálkahártya-irritáló váladékuk allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékenyekből.
Rajtuk kívül a fedelesszárnyúak rendjébe tartozó rovarok egyik rokona szintén megkeseríti a mindennapokat: az ágyi poloskák ugyanis szintén csak szakszerű védekezéssel tarthatók távol a lakásoktól – írja az Agrárszektor.
A címeres poloskának (acrosternum hilare) világszerte 6 ezernél is több faja ismert.
Szinte minden éghajlati övezetben, de leginkább a trópusokon fordul elő. Vastag, erős kitinpáncéljának és az általa kibocsátott orrfacsaró bűznek köszönhetően általános közutálatnak örvendő rovarok. Ráadásul a klímaváltozásnak köszönhetően hazánk egyre inkább trópusias éghajlata fokozottan szaporává és egyre inkább ellenállóbbá teszi. Magyarországon egyébként közel 60 faja ismert – írta meg a Pénzcentrum a Megfoglak.hu értesülései alapján.
Már elkészült az ország első invazív poloskatérképe
Az invazív, tehát nem őshonos címeres fajták, mint például az ázsiai márványpoloska és a zöld vándorpoloska nagyszámú jelenléte is egyre nagyobb problémát jelent a lakosság és a gazdálkodók számára. Mivel ezeknek a kártevőknek természetes ellenségük itthon nem nagyon van, ezért is fontos az ellenük való szakszerű védekezés.
A Bábolna Bio 2020-ban készítette el az ország első invazív poloskatérképét. A felmérésből egyebek mellett az is kiderült, hogy melyik megyék található a legtöbb invazív poloska, ahogy az is, hogy mely városok a legfertőzöttebbek Magyarországon.
Az ágyi poloska egy igazi vérszívó
Szúr, csíp, harap? Valami vérszívó zavar minket a kellemes éjszakai pihenésünkben? Kezdetben lehet, hogy szúnyogra gyanakszunk, de ha napról napra több csípés jelenik meg a bőrünkön, akkor érdemes az ágyunkat átvizsgálni, mert valószínűleg hemzseg az ágyi poloskától.
Ez az ektoparazita rejtett életmódot él, gyakran csak a testünkön felfedezett aprócska csípések miatt lepleződik le. Éppen ezért a jelenléte komoly pszichés traumákat okozhat – írták.
A többnyire 5-7 milliméter hosszú rovar tehát makacs vérszívó.
A Közel-Keletről származik és eredetileg a denevérek külső élősködője volt, de mára az emberek és a madarak vérszívójává vált. Lábain fejlett karmok és tapadókorongok találhatók, melyek segítségével függőleges felületeken is könnyedén mozog. A kifejlett egyed hím és nőstény tagja szinte hasonló – az utóbbi valamivel nagyobb – barna színű. Testét finom szőrök borítják, a szájszerve is ilyen sörtéből áll, melynek hegyes végét szondaként használja. Az eret megtalálva érzéstelenítő és véralvadásgátló anyagot juttat a szervezetbe és szívásba kezd. Az ágyi poloska nagy számú megjelenése esetén mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.
Hogyan védekezhetünk ellenük?
Ma már számos termék érhető el, amelyekkel védekezhetünk a címeres, valamint az ágyi poloskák ellen. Létezik címeres poloska-irtó aeroszol kizárólag a lakásba behúzódó egyedek ellen alkalmas, méghozzá nemcsak közvetlenül, a kiirtandó példányokra irányítva, hanem megelőzési céllal, felületkezelésre is. Van olyan ágyipoloska- és bolhairtó permet nemcsak elűzi a kellemetlenkedő rovarokat, de az S-metoprén rovarfejlődés-gátló hatóanyaga megszakítja az életciklusukat azzal, hogy megakadályozza azok felnőtt egyedekké történő fejlődését. A szer hatása körülbelül 4-6 hétig tart.
Létezik általánosabb rovarirtó aeroszol kiválóan alkalmas a házba nagy számban betolakodó rejtett életmódú rovarok, például az ágyi poloska, de akár a bolha vagy a pók, illetve az ezüstös pikkelyke irtására – akár 6 hónapos védelmet nyújthat. Illetve van olyan rovarirtó porozószer is, mely szintén a rejtett életmódú mászórovarok (pl.: ágyi poloska, bolha, ezüstöspikkelyke stb.) ellen vethető be. A porozószert egyenletesen, vékony rétegben, célzottan a kártevők búvóhelyeire és vonulási útjaira, illetve a kárpitozott bútorok és fertőzött fekvőhelyek szegélyeire, valamint ráncaiba kell kiszórni – olvasható a Megfoglak.hu oldalán.
(Forrás: Agrárszektor, Fotó: izeltlabuak.hu)
Magyar Állatvédelem