A nagy csendes-óceáni szemétsziget a vízfelszínen és az alatt lebegő hulladékhalom a Csendes-óceánon. Kialakulását az óceán északi medencéjében működő körkörös áramlási rendszer magyarázza, amely a közvetlenül a tengerbe szórt, illetve a folyóvizek által az óceánba hordott hulladék nagy részét összetereli – írja az Élő Bolygónk.
Az 1,6 millió négyzetkilométeres, 80 000 tonnás szigetben 1,8 billió műanyagdarab sodródik. Amerikai és német kutatók most azt próbálják feltérképezni, hogy honnan érkezik és pontosan milyen irányokban mozog a szemétsziget felé a hulladék – írja az Nrgreport.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kutatók modellje alapján elég valószínű, hogy a kelet-ázsiai partokkal komoly az összeköttetés, ez pedig azt jelenti, hogy ez a terület lehet a műanyagszennyezés egyik kulcsforrása.[/perfectpullquote]
A kutatók a friss tanulmányhoz a Markov-lánc-modellt használták, ami az óceáni áramlatok modellezésére is használható. A modellből többek között kiderült, hogy az Indiai-óceán gyenge körforgási rendszere szintén csapdába ejti a műanyagot, és a Csendes-óceán északi szubtrópusi vízterülete vonzza a legtöbb törmeléket.
Az eredmények alapján kimutatható, hogy a Guineai-öbölben és a Bengáli-öbölben végzett hulladékkezelés kihatással van az óceántisztítási tevékenységekre, azaz nagyon fontos, hogy innen ne kerüljön bele lényegesen több szennyeződés a vizekbe.
Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu