Pfeiffenberger Tímea és André minden tőlük telhetőt megtesznek az állatok védelmének érdekében: hatalmas munkát visznek végre a szfinx fajta megmentéséért, cicáikkal pedig nemzetközi kiállításokon sorra zsebelik be a díjakat. Tímea mesélt nekünk a tenyésztők és szaporítókkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatairól, valamint szó esett az Országgyűlés által, a múlt héten elfogadott jogszabálymódosításokról is.
Nem ma kezdtetek el macskákkal foglalkozni, számos nemzetközi kiállításon jártatok már, ahonnan rendszint díjakkal tértetek haza. Az ilyen volumenű rendezvényeken az ember azért betekintést nyerhet más országok gyakorlatába, szabályozásába a macskatenyésztést illetően. Neked mik a tapasztalataid ezen a téren?
P. T.: Azt kell hogy mondjam, hogy a macskatenyésztés minőségét az határozza meg, hogy az adott ország milyen követelményrendszert állít fel a tenyésztőkkel szemben, illetve természetesen az is, hogy a tenyésztőnek mire van igénye. A környező országokban sokkal komolyabb előírások vonatkoznak a tenyésztőkre mint hazánkban, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobban csinálják. Minden országban vannak problémák, amelynek megoldása csak is annak a kérdése, hogy aki ezt feladatul kapja, mennyire ért a témához, illetve mennyire akar érteni hozzá. Megjegyezném, hogy Magyarországon világszínvonalú tenyészetek is találhatóak, és ez nem csak a szfinxre értendő.
(Tímeáék nem ma kezdték a fajtamentést)
Korábban említetted, hogy a törzskönyvnek a megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy egészséges, fajtatiszta állatról van szó. Emiatt is beszélhetünk ma már fajtamentéstől?
P. T.: Határozottan igen! A leendő gazdi, amikor kiválaszt egy cicát, azt gondolja, hogy minden rendben van, hiszen nagyobb összegért törzskönyves állatot vásárol, ezt biztosítéknak érzi. Nem támaszt egyéb követelményt az állattal szemben, jóhiszeműen bízik abban, hogy ha tenyészetből vásárol, az biztosíték arra, hogy kiváló minőségű, egészséges állat gazdája lesz. Sajnos ez nem feltétlenül így van. Ez az egyik oka annak, hogy szükség van szfinx fajtamentésre. Itt azonnal hozzá is fűzném, hogy a fajtamentő egyesületünk megalapítása nemzetközi, más országokban jelen lévő problémák miatt volt szükséges. A szfinx esetében speciális fajtáról beszélünk, speciális igényekkel. A tartásuk is eltér a többi fajtáétól, így nem minden háztartásban tarthatóak. Az egyik nagyon jó példa erre: a lakásban minimum 24 foknak kell lennie, ellenkező esetben fáznak, a hirtelen hőmérsékletváltozástól könnyen betegekké válhatnak.
Ti mint egyesület, milyen eszközöket vethettek be a macskák segítésére és a fajtamentés érdekében?
P. T.: Az elmúlt években találkoztunk már tenyésztőtől vásárolt haldokló, de szaporító telepről mentett, illetve bántalmazott vagy megunt cicákkal is. Az egyesület célja az, hogy segítsük a cicák méltó körülmények közé való bekerülését, továbbá egy olyan közösség kiépítése, akik érdemi tanácsokkal segítik az új gazdik életét, ahol megoszthatják a tapasztalataikat, és segíthetnek egymáson. Nem titkolt célunk az is, hogy a külföldön bajba került cicákat Magyarországra hozzuk, mert tapasztalataink szerint a magyar állatorvosok nagyobb hozzáértéssel rendelkeznek a fajtasajátosságok szempontjából, mint a külföldiek.
Az egyesületre vissza térve: olyan ügyvédekből és szakemberekből áll, akik szívügyükként kezelik a fajtát és annak okán vállalták ezt a feladatot, hogy lehetőség legyen érdemben tenni a fajta megmentéséért, és ne jusson arra a sorsra, mint a többi fajta. Ha ez a folyamat folytatódik, 5 éven belül nem találunk tiszta vérvonalú szfinxet. Az emberek többsége meglepődik azon, hogy a törzskönyves cicája nem fajtatiszta. Nem győzöm hangsúlyozni: a törzskönyv nem biztosíték a fajtatisztaságra!
(Nemzetközi elismerést is kaptak a fajtamentés terén elvégzett munkájukért)
Kétségen kívül a szaporítók is hozzájárultak ahhoz, hogy akár a szfinx, akár más fajták veszélybe kerültek. Az Országgyűlés másfél hete elfogadott egy, az állatvédelemre vonatkozó jogszabálymódosítási csomagot, melyben külön helyet kapott a szaporítókkal szembeni határozottabb fellépés. Te hogyan értékeled az egész törvénycsomagot, valamint kifejezetten a szaporítókra vonatkozó rendelkezést?
P. T.: Nagyon örülünk, hiszen Magyarország egy olyan útra lépett, ami javít a nemzetközi megítélésünkön. Úgy látom, nagyon jó a kitűzött cél, és remélem, hogy véghez is viszik. Ez az érdeke mind a szaporítótelepeken szenvedő állatoknak, mind azoknak a tenyésztőknek, akiknek lassan nincs létjogosultsága a rengeteg szaporító miatt. Sokan sajnos nem látják át, hogy ez mekkora előrelépést jelent a hazai állatvédelem területén. Ahhoz, hogy Magyarországon kiépíthető legyen egy rendszer – ami mindenki megelégedésére szolgál – együttműködés szükséges.
magyarallatvedelem.hu