Dusan és Cupko egyaránt elvesztették reményüket az életben, mielőtt rácsok mögé kerültek Szerbia legkeményebb börtönében. Most a páros – az egyikük egy 49 éves rab, a másikuk pedig egy bozontos keverék – reméli, hogy együtt szabadulhatnak, köszönhetően annak a programnak, amely a rabokat kóbor kutyákkal hozza össze, és mindkettőjüket felkészíti a “második esélyre”.
A társadalmi reintegrációs program, amelynek keretében a rabok napi két órát töltenek azzal, hogy megtanítják a kutyáknak az alapvető parancsokat, újszerű megközelítést jelent a büntetés-végrehajtásban, ráadásul egy olyan régióban, amelynek börtönei Európa egyik legzsúfoltabbjai közé tartoznak.
A Cupkóval való napi munka valami “ősi” dolgot érintett meg benne, mondta Dusan Steric elítélt, miközben lehajolt, hogy megsimogassa a kutya fekete szőrét, akinek a neve magyarul “Bozontos”-t jelent.
“Ez volt a legszebb álom, hogy itt dolgozhatok és dolgozhattam a kutyákkal” – tette hozzá, miután nyolc másik rabbal és a kutyákkal együtt edzett a Sremska Mitrovica-i börtön területén lévő füves területen.
A kezdeményezés két éve indult, ezalatt mintegy 80 rab esett át a 10 hetes képzésen
A cél az, hogy a kutyákat felkészítsék rá, hogy a lakosság örökbe fogadhassa őket, de az is, hogy az elítélteket is felkészítsék az olyan helyeken való foglalkoztatásra, mint az állatmenhelyek vagy állatkertek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az Európa Tanács 2018-as jelentése szerint Szerbia börtönei a 10 legzsúfoltabb európai börtön között vannak, 100 férőhelyre átlagosan 109,2 elítélt jutott.
A Sremska Mitrovica-i program – az egyetlen ilyen jellegű program a Nyugat-Balkánon – eredetileg azért indult, mert az északnyugati városnak gondot okozott a kóbor kutyák nagy száma és arra kérte a börtönt, hogy építsen kutyamenhelyet a területén.
Ma már több száz, különböző fajtájú, méretű és színű kutya él a kennelekben, és örömmel csaholnak, amikor a rabok odamennek hozzájuk, hogy megetessék őket, kitakarítsák a ketrecüket, vagy kivigyék őket sétálni.
Az emberek és az állatok gyakran “annyira kötődnek egymáshoz, hogy nem ritka, hogy az elítéltek vagy családtagjaik örökbe fogadják a kutyát, akivel dolgoztak” – mondta Pedrag Balanac, a rabokat oktató vezető kiképző. Stericnek is ez a terve Cupkóval, amikor szabadul.
“Nincsenek meg a lehetőségeim ahhoz, hogy több kutyát befogadjak, de ha rajtam múlna, az egész menhelyet elvinném”
– tette hozzá mosolyogva.
A börtön igazgatója, Aleksandar Alimpic elmondta, hogy kezdetben szkeptikusan állt az ötlethez. Azonban a tapasztalatok alapján álláspontja megváltozott: “Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ez a legjobb szocializációs program a világon. Ez a program képes megváltoztatni az embert” – mondta, és elmondta, hogy az őrök azt tapasztalták, hogy “a rabok között hatalmas mértékben fejlődött az empátia, és jelentősen csökkent az egymás iránti agresszió”.
Jelenleg a lehetőség csak olyan elítéltek számára engedélyezett, akik kisebb súlyú bűncselekményeket követtek el, a börtön azonban arra készül, hogy kiterjessze a magasabb biztonsági fokozatú elítéltekre is, valamint tervezik, hogy a fiatalkorúak börtöneiben is bevezetik.
Sok kutya közülük agresszív volt, amikor az utcáról bekerültek a menhelyre, mostanra pedig igazi házi kedvencekké váltak – mondta Alimpic, hozzátéve, hogy egy héten akár 20 kutyát is örökbe lehet fogadni.
Radomir Djakovic, egy 30 éves elítélt két kutyát fogadott örökbe a menhelyről, akik már a feleségével élnek és várják, hogy ő is szabaduljon. Az élményeiről a börtön által szervezett “kreatív írás” tanfolyamon írt:
“Kedves barátom, egyformák vagyunk. Téged ketrecbe zártak, és engem is bezártak”.
A program egy üzleti ötletet is inspirált. “Szeretnék egy kutyaszállodát, és a gazdik kutyáit fogadnám, hogy gondoskodjak róluk – ez az álmom” – mondta Djakovic, miközben sárga labrador keveréke türelmesen ült mellette. “Ez az egyetlen szép dolog, ami a börtönben történt velem” – tette hozzá.
Magyar Állatvédelem