Munkaidőben bűnözőket üldöz, szabadidejében méheket ápol a zuglói zsaru! A mindennapi feltöltődéshez egy különleges, több százezres közeget talált magának Károly.
Tomis Károly r. főtörzszászlós, a XIV. kerületi Rendőrkapitányság körzeti megbízottja kimondottan impulzív személyiség – jellemzi kollégáját bejegyzésében a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A legnagyobb tumultusban kiszúrja a nem körzetebéli lakosokat, problémás szituációkban a legjobbkor bukkan fel, gyalog, biciklivel, rendőrségi kisbusszal. Túlzás nélkül: mindent tud a körzeti megbízotti szerepkörről, valódi intézményi és lakossági kapocs, eredményes, elfogadott hatósági ember Zuglóban bő két és fél évtizede – írják elismerően. Ráadásként a feltöltődéshez, kikapcsolódáshoz is egy különleges, több százezres közeget talált magának Károly!
– A méhészkedés egy régi vágyam-vonzódásom, már alsós koromban is készült rólam fotó egy lépes kerettel. Évekig, évtizedekig másfelé fókuszáltam, aztán egyszercsak újra beütött a dolog. Hat éve elvégeztem egy méhészsulit ugyan, de gyakorlati lépéseket még mindig nem tettem, mígnem egyszer – azt is tudom: csapatszolgálati képzésről jöttünk vissza Dunakesziről – észrevettem egy kaptársort a főváros határában, odamentem, kérdezősködni kezdtem. Az ott tevékenykedő korosabb méhész, az erdélyi származású Viktor bácsi bizalomgerjesztő, dolgát értő figurának tűnt, megegyeztünk: én segítek neki pakolni, emelgetni, ő cserébe elmond és megmutat mindent, amit tudni érdemes a méhészkedésről – mesélte a méhész-rendőr.
A főtörzs tanult is, rengeteget, nem csak a méhészdoyentől, de maguktól a csíkospotrohú rovaroktól is, noha saját megítélése szerint a méhészeti tárgyú összismereteknek két év alatt talán az 5%-áig jutott. Azt már tudja például, hogy sötét ruhában nem célszerű megközelíteni a méheket, mivel akkor azok őt medvének vélik, és védeni fogják tőle a mézet. Igen, szúrásokkal. Nem érdemes gyorsan, kapkodó mozdulatokkal dolgozni közöttük, bár, a lelassított mozgás sem jelent teljes garanciát. Van, hogy negyven percen keresztül teljesen nyugodtan tűrik az ember közelségét, aztán hirtelen megvadulnak, és támadnak. Megismerte a nagyjából 50 000-es „lélekszámú” méhcsaládok mechanizmusait, a feladatleosztást, életük ritmusát, tájékozódási stratégiáikat, genetikailag kódolt, és tanult műveleteiket – írja a BRFK:
Rajong a méhekért!
– Csodálom őket, a természetes intelligenciájukat, és a megoldókészségüket, ahogyan térbeli nyolcas-alakzatok repülésével tájékozódnak, új területeket fedeznek fel, memorizálják az odavezető utat, és ezt képesek lemodellezni társaik számára is. Figyelemreméltó például a külső hőmérsékletre adott válaszuk, a hűtő-fűtőrendszerük. Míg melegben szárnycsapásokkal ventillálnak, hidegben hőszigetelnek, izolálják a kaptárt, összetömörülve, testhőjükkel védik az anyaméhet a megfagyástól. Csodálatraméltó az értékteremtésük! A sokoldalúan használható méz, a gyulladáscsökkentőként, immunerősítőként, és még ezerfélemódon alkalmazható általuk összegyűjtött propolisz, a gyógyszeriparban feldolgozott méhméreg. Én krjanai méheket tartok. Jelenleg hat családot, azaz összesen körülbelül 300 000 egyedet, ezt a számot szeretném idővel felfuttatni kicsit, erre megvannak a technikák – mesélte Károly.
„Megtanultam az érett mézet pergetni. Azaz a keretekből forgatással kinyerni, ezután palackozom, az árusításra kerülő kiszerelés címkéjén helyet kapott az említett kiskori fotóm: hogy mindig tudjam, honnan indultam el, és hová érkeztem meg a fullánkosokkal való foglalatoskodás terén. Ezeknek a méheknek természetes ellenségük alig van: csak a méhatka és az ázsiai lódarázs gyéríti az állományt. Ettől függetlenül azért kell velük törődni, nem maradhat el az etetés-itatás, és szeretni sem árt őket. Engem kikapcsol a velük eltöltött idő! Megérint az őszinteségük, egyszerű, de gáncstalan működésük” – áradozott nem mindennapi hobbijáról.
(Forrás: BRFK)