Rendkívül ritka látogató, ugartyúk bukkant fel Orosházán – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága.
Mint írják, augusztus 27-én, a hajnali órákban, Orosháza határában egy ugartyúkot figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A madár egy ruderális, (felhagyott, elhanyagolt) területen állt meg táplálkozni.
Az ugartyúk napjainkban már sajnos nagyon ritka költőfajnak számít Magyarországon.
„Állománya becslések szerint 30-50 párra csökkent.”
A Körös-Maros Nemzeti Parkban két tradicionális költőhelyük van: Dévaványa és Cserebökény térsége. Az azonban, hogy a KMNPI Kardoskúti Tájegységében, Orosháza környékén is felbukkanjon egy ugartyúk, nagy ritkaságnak számít. Ezt a magányos példányt a védett természeti terület északi határától mintegy 3 km-re látták. Az elhanyagolt terület, ahol megállt táplálkozni, nagyon hasonlít eredeti élőhelyéhez, azaz a rövidfüvű, száraz, kopár környezethez – közölték.
Az ugartyúk általában a hajnali és az esti órákban aktív, ekkor indul táplálkozó körútra, nappal inkább elbújik, megpihen. Kizárólag állati eredetű táplálékot – rovarokat, gyíkokat, kisebb gerinceseket, egereket, pockokat – fogyaszt. A táplálékszerzésben segítik testméretéhez képest hatalmas, sárga szemei, amelyek jól alkalmazkodtak a szürkületi, gyenge fényviszonyokhoz. Nagy fejének és nagy szemeinek köszönheti régies, népi elnevezését is: bagolyfejű lile. A kopár, szikes talajfelszíneken rejtőszíne miatt nehéz észrevenni. Olyannyira bízik ebben azt álcázásban, hogy veszély észlelésekor még le sem lapul, csak álló helyzetben mozdulatlanná mered.
A KMNPI Kardoskúti Tájegységében tavaly is láttak egy átrepülő példányt. Az azonban, hogy táplálkozni is megállt, egyedülálló megfigyelésnek számít a térségben.
A hazai fészkelő állomány csökkenése egyrészt a legeltetéses állattartás visszaszorulásával, másrészt a költőterületek átalakulásával magyarázható.
A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül az ugartyúknak két tradicionális költőhelye van: Cserebökény és Dévaványa térsége. Idén mindkét helyszínen három-három pár költött. Dévaványán az egyik pár kétszer is költött, így összesen 8 fiókát neveltek.
Az ugartyúkokról meglehetősen keveset tudunk, ez azonban reményeink szerint a jövőben jelentősen változhat. Egy hazai kutatási program részeként ugyanis tavaly a Kiskunságban, idén pedig már a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén is műholdas jeladót helyeztek több ugartyúkra. Dévaványán négy öreg madárra került jeladó, mely várhatóan kirajzolja majd e titokzatos madárfaj vonulási útvonalát, s kiderülhet az is, mennyire ragaszkodnak egy-egy költőterülethez.
Pár napja a kardoskúti Fehér-tó közelében is megfigyeltek egy ugartyúkot
Pár napja írtuk, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szeptember 2-án egy átrepülő ugartyúkot figyeltek meg a kardoskúti Fehér-tó közelében. Ez a faj rendkívül ritka vendég errefelé, évek óta nem találkoztak vele.
Az ugartyúkok költőterülete Európa délebbi részein van, hazánk az északi határt jelenti. Európai állományuk stabil. Jellegzetes, hatalmas nagy, sárga szemük van, ami segíti őket az éjszakai vadászatban.
A telet Afrikában töltik. Korán (március végén) érkeznek, és viszonylag későn vonulnak el, egészen októberig megfigyelhetők. Vonulás előtt csapatokba verődnek, nálunk azonban ilyet már nem lehet látni, mivel nagyon csekély a hazai állomány. Legutóbb az ezredforduló tájékán, a Kiskunságban figyeltek meg egy 40-50 példányos ugartyúk-csapatot.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Palcsek István Szilárd/SZILÁGYI ATTILA/HNPI)
Magyar Állatvédelem