Humphrey mindössze 4 hónapos volt, amikor rátaláltak egy útkereszteződés közepén fekve, súlyos sérülésekkel. Szerencsére azonnal egy amerikai állatmenhelyre vitték, ahol egy elhivatott mentőcsapat azonnali, életmentő ellátásban részesítette.
Amint felépült, a kis vöröske megmentője, Brenda Wilkinson különleges nevet adott neki: Humphrey, ami azt jelenti, hogy „békés harcos”.
„Ő egy igazi túlélő, és azt akartam, hogy tudja, hogy én is tudom ezt – ezért kapta ezt a nevet” – mondta Wilkinson a The Dodónak.
A cica viszont nem alakított ki túl jó kapcsolatot az emberekkel, Wilkinson szerint mindenkitől rettegett. Wilkinson mégsem volt hajlandó lemondani róla, még akkor sem, ha Humphrey láthatóan kényelmetlenül érezte magát, amint gondoskodással közeledtek felé.
„Kicsit kevesebb mint egy hónapba telt, mire dorombolni kezdett nekem” – mondta Wilkinson. És ha egyszer elkezdte, Humphrey nem hagyta abba a dorombolást.
Humphrey a menhely többi macskája felé is szépen lassan elkezdett szeretettel fordulni. Különös figyelmet fordított azokra, akik korábban hasonló szörnyűségeken mentek keresztül, mint egykor ő.
„Mindenkit megszeretget, akinek szüksége van egy kis gondoskodásra” – mondta Wilkinson, majd folytatta: „Néha azon kapom magam, hogy Humphrey-t szüntelenül ölelgetik.”
A menhelyen van egy másik cica, Benny, aki szintúgy nem volt képes hosszú időn bizalommal fordulni senkihez sem. Ezen változtatott Humphrey jelenléte.
„Olyan, mint egy kis szeretetmágnes” – mondták a menhely gondozói.
Míg egyes macskák gyűlölik az emberi érintést a menhelyen, mások óvakodnak a többi macskától. De Humphrey csodaereje végül mindig magához vonz mindenkit.
(Forrás: thedodo.com, fotók: Brenda Wilkinson)
magyarallatvedelem.hu