Image default

Szépen gyarapodott a rétihéja állomány idén a Körösöknél

Szépen gyarapodott a rétihéja állomány idén a Körösöknél! A nemzeti park területén költő egyetlen rétihéja faj, a barna rétihéja nagy számban volt megfigyelhető az egész szezonban. 

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon idén jó évük volt a ragadozó madaraknak, ugyanis jelentősen felszaporodott a számukra ideális zsákmányt jelentő mezei pockok állománya – közölte honlapján a nemzeti park.

A tájegység területén költő egyetlen rétihéja faj, a barna rétihéja is nagy számban volt megfigyelhető az egész szezonban. A költések általában sikeresek voltak, többnyire 4-5 fióka is nevelkedett a fészkekben. Júniusban már sokfelé lehetett látni a frissen kirepült fiatalokat.

Augusztus végére megérkeztek a Csanádi pusztákra a vonulásban lévő hamvas rétihéják is, így tovább színesedett a megfigyelhető ragadozó madarak palettája. Szeptember elején egy öreg fakó rétihéja hímet is sikerült megfigyelniük a Királyhegyesi-pusztán, egy esti kék vércse szinkronszámlálás alkalmával.

Mindegyik rétihéja fajra jellemző, hogy ritkán ülnek ki fákra, fészküket a talajra építik, az éjszakát is a földön töltik. Egy-egy magasabb növényzetű zsombékosban, gyékényes-sásos foltban – melyek alkalmas éjszakázó helyet biztosítanak -, akár 20-30 példányt is megfigyelhetünk, ahogy napnyugta után, imbolygó röptükkel beszállnak éjszakázni, majd napkeltével innen indulnak újra vadászni.

Nem várt helyen is költött a hamvas rétihéja a Körösöknél

Bejegyzésünkben írtuk, hogy a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül hagyományosan két helyszínen, Dévaványa és Vésztő térségében költenek kis számban hamvas rétihéják.

Idén azonban örvendetes módon Cserebökény térségében is fészket rakott egy pár.

A hamvas rétihéja eredetileg a nedves rétek és nyílt, mocsaras területek fészkelő madara volt. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre gyakrabban költ a lecsapolások helyén kialakult mezőgazdasági területeken, elsősorban őszi vetésű gabonákban és lucernaföldeken. Földön fészkel, általában 3-6 tojást rak, melyekből 30 nap elteltével kelnek ki a fiókák, és újabb 30 nap elteltével történik a kirepülés. Táplálékuk elsősorban különböző kisemlősökből (egerek, mezei pocok), madárfiókákból, gyíkokból és nagyobb testű rovarokból áll.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon ebben az évben összesen öt pár hamvas rétihéja fészkelt. Közülük három a nemzeti park területén, természetes gyepen, kettő pedig Natura 2000-es területen, búzatáblában.

„A védett területen azt a részt, ahol költöttek, kihagytuk a legeltetésből, csak a fiókák kirepülése után engedtük rá a házi bivalyokat. A búzatáblában a gazdálkodó közreműködésével védőzónát jelöltünk ki. A ragadozók elleni védekezést még segítette, hogy az egyik fészeknél kerítést tettünk a fészek köré, ami növelte a fészekalj biztonságát. A védelmi intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy mind az öt párnál sikeres volt a költés. A gabonatáblában költő párok közül az egyik kettő, a másik pedig négy fiókát nevelt fel. A gyepen költőknél egyelőre még nem sikerült pontos fiókaszámot megállapítani „– írták.

A Kis-Sárréten két, Cserebökényben egy pár költött

A Kis-Sárréten a hamvas rétihéja rendszeres, de kisszámú fészkelő. Ebben az évben két pár költését regisztrálták. Mindkét pár Vésztő határában, természetes környezetben, egy mocsárréten fészkelt, Natura 2000-es területen, egymás közvetlen szomszédságában, ami gyakori jelenség a faj esetében. Ez a költőhely régóta ismert. A költések sikeresen zajlottak, az első kirepült fiatalt július 25-én figyelték meg. A szülők elsősorban mezei pocokkal nevelték utódaikat, s a közelben költő barna rétihéja-párral állandó harcot vívtak a fészkek védelme érdekében.

Idén Cserebökényben is költött egy pár hamvas rétihéja. A korábbi évtizedekben tojásos vagy fiókás fészek ebben a térségben nem került elő. Így különösen örömteli volt az öreg hím és tojó hamvas rétihéja nászrepülésének május 10-i észlelése. Május 22-én már tojásokon ült az őszi árpában a tojó. Nemsokára megfigyelték, hogy a táplálékkal érkező hím miként adja át repülés közben a tojónak a táplálékot.

A gazdálkodók is óvják a héjákat

Az őszi árpa aratása a hamvas rétihéja kisfiókás időszakára esik. A bevált gyakorlat szerint a fészek körül nagyobb védőzóna kijelölése, majd egy kisebb 5 x 5-méteres dróthálós bekerítés szükséges. A területen gazdálkodó nagyon segítőkész volt, hozzájárult a védőzóna kijelöléséhez. A költőterület többszöri, hosszas megfigyelésére volt szükség. Június 16-án nagyobb karókkal egy 15 x 15 méteres védőzónát jelöltek ki, majd június 21-én a teljes védőzónát bekerítették dróthálóval.

Június 29-én a védőzóna körül megtörtént az aratás. A tojó hamvas rétihéja többször lerepült a fészekről, egy ilyen időszakban két példány 8-10 napos fiókát találtak a fészekben. A fiatal madarak július utolsó napjaiban sikeresen kirepültek a fészekből.

(Forrás: KMNPI Fotó: Balla Tihamér/Őze Péter Borítókép forrása: Flickr / Szerző: Paco Gómez / Licence: CC BY-SA 2.0)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Sikeresen költöttek a fekete gólyák a Kis-Sárréten

Erik

Szerencsére szépen növekszik az őshonos mocsári teknősök száma a Körösöknél

Erik

Elképesztő látvány: Több tízezer vadlúd pihen a Kis-Sárréten

Viki