A Kárpát-medence vitathatatlanul létező geográfiai entitás, és történelmi vagy akár politikai értelemben is van létjogosultsága Kárpát-medencéről beszélni. A geográfiai értelemben vett Kárpát-medence azonban nem pontosan azonos a Trianon előtti Magyarország – a Magyar Királyság – területével, melyet életföldrajzi szempontból ma már négy régióhoz sorolunk – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum Blogjában.
A magyar zoológia grandiózus különlegességgel kívánt hozzájárulni Magyarország ezeréves fennállásának ünnepléséhez: 1893-ban elhatározták, hogy egy könyvsorozatban közreadják mindazon állatfajok katalógusát, melyek az akkori állam, a Magyar Királyság területén előfordulnak. A szakemberek nem jól mérték fel annak a fának a méreteit, melybe a fejszéjüket vágták, így a nagy mű befejezésére nem volt elég a három év, ami rendelkezésre állt az 1896-os millenniumi ünnepségekig. A sorozat végül 25 év múlva, 1918-ban jelent meg teljes egészében: A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae) 961 oldalon 20.573 fajt rögzített a Magyar Királyságból.
Hogy mennyire feltáratlan volt akkor még a terület állatvilága, azt jól jelzi, hogy a sokkal kisebb mai Magyarországról a jelenleg ismert fajok száma nagyjából 40 ezer.
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NYOLC ÁLLATTANI RÉSZTERÜLETE
A Fauna Regni Hungariae harmadik, ízeltlábúakkal foglalkozó kötetéhez mellékelt térképen a szerzők a Magyar Királyságot római számokkal jelölt nyolc kisebb részre osztották fel. Bizonyos kötetek e részek jellemző fajait is felsorolták, de nem állították, hogy e fajok együttese Magyarországot önálló állatföldrajzi egységgé tenné – egyszerűen régiókra osztották országukat, melynek határairól ők sem gondolták, hogy pár év múlva semmivé válnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy az előző századforduló zoológusai régióknak (latinul regio) nevezték a nyolc részterületet, de ezek nem azonosak Európa mai életföldrajzi (biogeográfiai) régióival, melyek más léptékűek.
A nyolc részterület a következő volt.
I. Regio centralis (központi terület)
II. Regio pannonica (pannon terület; nem tévesztendő össze a jelenleg érvényes, európai léptékű pannon biogeográfiai régióval, lásd alább)
III. Regio septentrionalis occidentalis (északnyugati terület)
IV. Regio septentrionalis orientalis (északkeleti terület)
V. Regio transsylvanica (erdélyi terület)
VI. Regio banatica (bánsági terület)
VII. Regio croatica (horvát terület)
VIII. Regio adriatica (adriai terület, Tengermellék)
Trianon után azonban a korábban magyar fennhatóság alatt álló területek az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamaihoz kerültek. Magyarország számára a medence jobbára alföldi területei maradtak. Trianontól kezdve a zoológusok és a botanikusok saját szakterületükön is hangsúlyozni kívánták a döntés igazságtalan voltát, ezért megjelent a Kárpát-medence mint önálló életföldrajzi egység képe. Akaratlanul vagy szándékosan ez a „Kárpát-medence” – a „fauna- vagy flóraterületünk” – pontosan egybeesett a Trianon előtti Magyar Királyság határaival. Még a Magyarországgal társállami viszonyban lévő Horvátországot is ezen egység részének tekintették, noha Horvátországnak a Dinári-hegységen túli része – az Adriai-tenger melléke – semmilyen földrajzi értelmezésben nem része a Kárpát-medencének.
Többek között ez is oka annak, hogy külföldi szerzők számos olyan fajt említenek Magyarországról, amelyek a jelenlegi határaink között nem fordulnak elő. A félreértést fokozzák például a „Hung. mer.” vagy „Hungaria mer.” lelőhelycédulájú példányok, amelyeket hosszú ideig Dél-Magyarországon is előforduló fajok bizonyító példányainak tekintettek. Az ilyen módon cédulázott és általában a 19. században gyűjtött állatok és növények azonban szinte kivétel nélkül a Bánságból (például Herkulesfürdő, Kornyaréva, Sebeshely), tehát a mai Romániához és Szerbiához tartozó területekről származnak, így a hazai fauna- és flórajegyzékből ezeket a fajokat törölni kellett.
> > A cikk további része a Magyar Természettudományi Múzeum Blogján olvasható < <
Merkl Ottó/mttmuzeum.blog.hu nyomán magyarallatvedelem.hu, fotó: Puskás Gellért (Tengerszemek a Retyezátban – Déli-Kárpátok)
