Image default

Új kígyófajt fedeztek fel Indiában

Új kígyófajt fedeztek fel Indiában. Az új faj a hosszúpofájú ostorkígyó (Ahaetulla longirostris) nevet kapta, mivel az egyedek pofája olyan hosszúra nyúlik, hogy háromszögletű feje hosszának mintegy 18 százalékát kiteszi.

Korábban ismeretlen állatot fedeztek fel Indiában – írja a Miami Herald cikkét idézve a 24.hu. Mint írták, a két tudós egy falu szélén sétált, amikor egy kimúlt kígyót találtak, amelynek szokatlanul nagy orra felkeltette az érdeklődésüket. Később kiderült, hogy egy teljesen új fajra bukkantak.

A felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, hogy a kutatók az ország Bihár államában ütköztek az eddig nem ismert fajba, egy olyan területen, amelynek élővilága nincs jól feltérképezve.

Az új faj a hosszúpofájú ostorkígyó (Ahaetulla longirostris) nevet kapta, mivel az egyedek pofája olyan hosszúra nyúlik, hogy háromszögletű feje hosszának mintegy 18 százalékát kiteszi. Ezek a csúszómászók körülbelül 1,2 méter hosszúra nőnek, színük pedig lehet élénk zöld és narancssárgásbarna is.

A faj alapvetően erdőkben él, de feltűnik ember lakta településeken, kisebb falvakban, de akár városokban is.

Nemrég egy eddig ismeretlen új kígyófajt fedeztek fel Szaúd-Arábiában!

A kis méretű, vörösesbarna kígyók nem minősülnek veszélyeztetetteknek, de életmódjukról eddig nagyon keveset tudtak meg a kutatók.  

Eddig ismeretlen, titokzatos kígyót találtak Szaúd-Arábiában – közölte idén a Pensoft Publishers közleményére hivatkozva a 24.hu. Mint írják, a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, hogy az új faj a Rhynchocalamus hejazicus nevet kapta, amelynek második tagja az ország Hidzsáz tartományára utal, a hüllőre ugyanis itt bukkantak rá.

A hírportál szerint ezek a kígyók kis méretűek, és általában könnyen felismerhetők vörösesbarna testükről, valamint a nyakukon és fejükön található fekete foltokról, habár teljesen fekete változatuk is létezik. Rhynchocalamus hejazicus a homokos és sziklás vidékeket kedveli, de olyan helyeken is megél, amelyeket az emberi tevékenység felforgatott. Ebből kiindulva a kutatók szerint a fajt nem kell fenyegetettnek tekinteni.

A megfigyelésekből arra lehet következteti, hogy éjszakai állatok, de ezen kívül életmódjukról és viselkedésükről egyelőre még keveset tudunk.

A tanulmány szerzői szerint meglepő, hogy Szaúd-Arábia közép-nyugati régióiban ismeretlen állatra bukkantak, de ez reményt ad arra, hogy még több felfedezetlen faj rejtőzhet a királyság területén.

Az év elején egy gigantikus méretű új kígyót is felfedeztek az amazonasi őserdőben is!

A tudósok az új fajnak az Eunectes akayima latin nevet adták, ami annyit tesz: északi zöld anakonda. Az óriáskígyó méretei valóban óriásak: nyolcméteres hosszúságához és kétszáz kiló társul.
Aki nem rajong a hüllőkért, annak most bizonyára legrosszabb rémálma válik valóra. Megtalálták ugyanis a világ legnagyobb kígyóját, mely a gigantikus nyolcméteres hosszúságával és kétszáz kilójával nemcsak tekintélyes, hanem rekorder példánynak is számít – írja a Hirado.hu. A kutatók az új fajnak az Eunectes akayima latin nevet adták, ami annyit tesz: északi zöld anakonda.

A gigantikus északi zöld anakondát a holland Freek Vonk professzor, egy ismeretterjesztő csatorna tévés műsorvezetője találta meg az Amazonas esőerdőben. A közzétett videó szerint olyan vastag, akár egy autógumi. Bár a kígyónak épp akkora a feje, mint egy embernek, Vonk láthatóan nem ijedt meg a méretes példánytól, alig néhány centire úszott el mellette.

A Diversity című folyóiratban megjelent új tanulmány megerősítette, hogy az északi zöld anakonda különálló faj. A tudósoknak eddig nem volt tudomásuk erről az óriáskígyóról.

Kilenc ország 14 tudósáé a dicsőség, hogy felfedezték a világ legnagyobb kígyófaját, a gigantikus északi zöld anakondát.

„AZ EDDIG ISMERT ZÖLD ANAKONDÁK, AMELYEKET DÉL-AMERIKÁBAN – BELEÉRTVE VENEZUELÁT, SURINAME-OT ÉS FRANCIA GUYANÁT – ŐSHONOSAK, ÚGY TŰNIK, HOGY EGY TELJESEN MÁS FAJHOZ TARTOZNAK.

Bár első pillantásra majdnem egyformának tűnnek, a genetikai különbség köztük és a most talált északi zöld anakonda között 5,5 százalék, és ez óriási. Hogy ezt perspektívába helyezzük, az emberek és a csimpánzok genetikailag csak körülbelül 2 százalékban különböznek egymástól”

– nyilatkozta a tudós a szaklapnak.

(Forrás: 24.hu/Hirado.hu)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Kobrával maratta halálra feleségét és kislányát egy indiai férfi

Erik

Két királypitont találtak egy héten belül két lakótelepen

Marci

73 védett állatot tartott illegálisan lakásában egy kecskeméti férfi – FOTÓK

Marci