Az Amerikai Egyesült Államokban Colorado északi részén egyre több gazdának gyűlik meg a baja a spontán visszatérő farkasokkal. A vadőrök ezért igyekeznek segíteni az állattartókat abban, hogy megtanuljanak együtt élni a csúcsragadozókkal – Tóth-Gál Enikő fordítása / Magyar Mezőgazdaság.
A Coloradói Nemzeti Parki- és Vadőrszolgálat (Colorado Parks and Wildlife, CPW) munkatársai kreatív megoldásokat keresnek arra, hogy csökkentsék a visszatérő farkasok és az állattenyésztő gazdák közötti konfliktusokat. Ezért a vadőrök nemrég hat vadszamarat (ezek nem klasszikus vadszamarak, hanem visszavadult háziállatok leszármazottjai, mint a musztángok) adományoztak a Jackson megyében található Gittleson Ranch-nek – idéz egy nemzeti parki közleményt az outdoorlife.com.
A Gittleson Ranch már három tehenét veszítette el a télen farkastámadás következtében. Az első incidens még tavaly december 21-én történt, és a Coloradói Szarvasmarhatartók Szövetsége szerint „ez volt az első farkas által megölt háziállat Coloradóban az elmúlt hetven évben”.
De nem az utolsó. Három héttel ezelőtt egy másik Jackson megyei farmon két border colliet támadtak meg a farkasok, és az egyiket meg is ölték. Január 18-án pedig Don Gittleston ismét felvette a kapcsolatot a nemzeti parki illetékesekkel, hogy tudassa, újabb két tehenével végeztek a farkasok – ami az elmúlt 30 napban a harmadik megerősített farkastámadás volt az államban.
Ez a támadás nagyjából egy héttel azután történt, hogy a Colorado Vadgazdálkodási Bizottság vészhelyzeti riasztási szabályokat fogalmazott meg, ami engedélyezi a nem végzetes riasztások alkalmazását a farkasok eltérítésére a háziállatoktól. Ilyen például a gumilövedékek, zajkeltő eszközök, és a jószágok őrzésére használt állatok.
A vadszamarak használata egy új taktika lehet a farkastámadások ellen. A CPW egyik munkatársa, Zach Weaver szerint korábban Oregonban már sikerrel alkalmazták ezeket az állatokat az ordasok ellen. Sőt, egyes források szerint a szamarak sokkal hatékonyabbak a védekezésben, mint a többi nem halálos módszer. A vadszamarak sikere abban rejlik, hogy maguk is a vadonban élnek, ezért meg kellett védeniük magukat és a csordájukat a pumáktól és a sakáloktól – mutatott rá Weaver. Az állatokat Nevada magasabban fekvő régiójából hozták, az Axtell Vadló és Vadszamár Létesítményből. Ez azért volt fontos, mert Jackson megye nagyrésze is 2400 méteres tengerszint felett van.
„Don (Gittleston) és én magasabb régióból származó állatokat akartunk, melyek akklimatizálódtak már a hideghez, és vastag bundával rendelkeznek” – magyarázta Weaver. Hozzátette, hogy a vadszamarak használata a Gittleston Ranch-en minta projektként szolgál majd a többi környékbeli gazdaság számára, és „a monitoring programunk alapját Don visszajelzései fogják jelenteni ebben a kísérleti programban.”
Ezek a visszajelzések pedig nem érkezhetnek elég korán. Colorado északi régiójának gazdálkodó közössége még mindig pattanásig feszült idegekkel figyel a tél eleji támadásuk után, és aggodalmaik kiújultak a múlt héten, amikor a State Line Ranch-en a farkasok által megtámadott vemhes üszőt kellett elaltatni.
Ezek a megsokasodott támadások rávilágítanak a Coloradoi nemzeti parki tisztviselők nehéz helyzetére a farkasokkal kapcsolatban. 2020-ban az államban egy népszavazáson éppen csak elfogadták a farkasok betelepítéséről szóló terveket, és a jogszabály szerint a CPWnek 2023 december 31-ig össze kellett volna állítania egy visszatelepítési és fajfenntartási tervet. Azonban a most gondot okozó farkasokat nem betelepítették – spontán jelentek meg, vélhetően Wyoming állam déli részéről vándoroltak át Coloradóba. Az Egyesült Államok Kaliforniai Kerületi Bíróságának döntése értelmében a szürke farkas visszakapja a szövetségi védett státuszát, így a CPW-nek az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatával közösen kell kezelési tervet készítenie a fajra.