Ritka és meglepő fészkelőként tűnt fel a füleskuvik a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága július első napjaiban ellenőrizte a kihelyezett költőládákat. Az ott dolgozók számára hatalmas meglepetést okozott, amikor egy vércseládában találták meg a faj költését, amelyre eddig nem volt adatuk.
Az első, bizonyított füleskuvik költést Cserebökényben 2020-ban regisztrálták, amikor egy ún. „D” típusú szalakótaodúban találták meg a kicsiny bagolyfajt. A füleskuvik kicsi és rejtett életmódot folytat, ami miatt csak ritkán kerül elő és látható az emberek számára. Az elmúlt 40 évben a térségben mindössze néhány alkalommal hallottak vagy láttak füleskuvikot. Ezért is különösen értékes ez az új fészkelő megfigyelés. Az állományuk meglehetősen alacsony, és ismereteik szerint a füleskuvik a Körös-Maros Nemzeti Park területén is csak néhány pár lehet.
Egyedülálló bagolyfajként a füleskuvik az egyetlen hosszútávú vonuló bagolyfaj Európában. A hideg telet Afrikában tölti, majd csak április végén és május első napjaiban érkezik vissza a költőterületeire. A nászidőszakban jellegzetes, füttyögő hangjával hívja fel magára a figyelmet. A fészkeléshez általában harkályok által vájt odúkat használja, azonban szívesen foglalja el az emberi beavatkozásra létrehozott „D” típusú odúkat is. Azonban eddig nem volt ismert, hogy vércseládában költött volna.
Mindenkit meglepett a füleskuvik
A vércseládákban történő költés a füleskuvik számára egyedülálló jelenség. A vércsék számára kialakított költőládákat általában más madárfajok használják fészkelésre. Így nem csoda, hogy az ilyen megfigyelés megragadta az ornitológusok figyelmét.
Az előző évek tapasztalatai alapján Cserebökényben szintén előfordult, hogy szalakóta költött vércseládában. Az elmúlt hat évben nyolc pár szalakóta választotta ezt az alternatív költési helyszínt, ami a szalakóták rugalmasságát és alkalmazkodóképességét mutatja a környezeti változásokkal szemben.
Az új megfigyelés, hogy a füleskuvik is hajlandó költözni a vércseládákba, újabb érdekes példája a természet állandóan változó és meglepő sokféleségének. A Körös-Maros Nemzeti Parkban végzett fészkelő madarak monitoringja és kutatása további információkkal járulhat hozzá az ilyen különleges megfigyelésekhez és lehetővé teszi a fajok védelmét és megőrzését.
Az új adatok alapján a szakemberek még mélyebb megértést szerezhetnek a füleskuvik viselkedéséről és fészkelési szokásairól, és esetleg további megfigyeléseket végezhetnek a vércseládákban költő füleskuvikokról. Az ilyen jellegű kutatások segíthetnek fenntartani és védeni az ilyen különleges madárfajok populációit, hogy még hosszú ideig csodálhassuk ezeket a ritka és csodálatos lényeket a természetben.
Kiemelt fotó: Őze Péter