Ahogyan azt a Magyar Állatvédelem is megírta, a hétvégén rendkívüli vakcinázás volt Szabolcs-Szatmár Bereg megyében. A rókáknak repülőgépekből szórták ki a hatóanyagot tartalmazó csalétket, így immunissá válnak a veszettség ellen.
Januárban emberre támadt egy veszett macska, az ukrán határ közelében pedig a vadon élő állatok hurcolják át hazánkba a megbetegedéseket. De honnan tudhatjuk, hogy egy veszett állattal állunk szemben? Utánajártunk.
A veszettségről
A veszettség egy rendkívül veszélyes zoonózis, melyet a fertőzött állatok nyálukon keresztül terjesztenek. Louis Pasteur fejlesztette ki az első emberi veszettség elleni oltóanyagot.
Emberi fertőződés esetén a megfelelő gyógykezelés azonnali megkezdése elengedhetetlen a betegség kialakulásának megelőzéséhez, mivel a veszettség halálozási aránya rendkívül magas.
A kutyák esetében a védőoltás jelenti az egyetlen lehetőséget a túlélésre.
Mik a tünetei?
A veszettség tünetei széles skálán változhatnak attól függően, hogy milyen állatból származik a
fertőzés. Az egyik legjellemzőbb tünet a hirtelen viselkedésbeli változás, amelyet általában megmagyarázhatatlan bénulás követ. Egyéb jelek közé tartozik az étvágy csökkenése, az idegesség és a hiperérzékenység. A betegség előrehaladtával az érintett állat viselkedése még furcsábbá válik, és jellemző lehet az is, hogy nem ismeri fel a gazdáját, vagy furcsa dolgokat nyalogat.
A veszettségnek két fő típusa van: a dühös és a bénulásos veszettség.
A dühös veszettséget az extrém agresszió és támadások jellemzik, míg a bénulásos típusban az elgyengülés és a bénulás dominál. Fontos felismerni a betegség jeleit, és óvatosnak lenni vadon élő állatokkal való érintkezés során.
Magyar Állatvédelem, fotó: Pixabay