A koronavírus-járvány kibontakozásával mindannyiunknak alkalmazkodnunk kellett. Még az állatkerti állatoknak is, akik hirtelen nem látták, hogy minden egyes nap látogatókkal találkoznak. De miként hatott ez az állatokra? Kiderül a Science Alert által közzétett tanulmányból.
A kutatók felfedezték, hogyan reagáltak a főemlősök erre a változásra: bonobók, csimpánzok, nyugati síkvidéki gorillák és anubiszpáviánok viselkedését vizsgálták. Megállapították, hogy az állatok többféle módon változtatták meg szokásaikat, többek között a pihenéssel és evéssel töltött idő mennyiségét.
A látogatói interakciókat kulcsfontosságúnak tartják az állatkerti állatok jóléte szempontjából
Ezek a kölcsönhatások azonban lehetnek pozitívak vagy negatívak. Ezért a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi a különbség akkor, amikor a tömeg nem volt jelen.
“A főemlősök az állatkertek kognitív szempontból legfejlettebb fajai közé tartoznak, és a látogatókkal való interakcióik összetettek” – magyarázta Samantha Ward, a brit Nottingham Trent Egyetem állatkerti állatjóléti kutatója 2022-ben.
“Annak megértésében, hogy a látogatók hogyan befolyásolhatják az állatkertekben és parkokban élő állatok viselkedését, korlátot jelent, hogy ritkán bújnak el hosszabb időre a közönség elől. Így ez egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra”.
A megfigyeléseket az egyesült királyságbeli Twycross állatkertben és Knowsley Safariban rögzítették, a látogatók visszatérése előtt és után is.
Több hónap és több nyitva tartási és zárva tartási időszak alatt észrevehető változások voltak a főemlősök viselkedésében, amelyek állattól függően változtak.
Így viselkedtek az állatok
Ahogy a látogatók kezdtek visszatérni az állatkertbe, a bonobók és a gorillák kevesebb időt töltöttek egyedül, míg a gorillák kevesebb időt töltöttek pihenéssel is. A csimpánzok eközben többet ettek és többet foglalkoztak a ketrecükkel, amikor az állatkertek újra kinyitottak.
A szafariparkban lévő anubiszpáviánok a látogatók visszatérésekor kevesebb szexuális és dominanciaviselkedést mutattak. Emellett hajlamosak voltak gyakrabban megközelíteni a látogatók autóit, mint a park zárva tartása idején látott vadőrök járműveit.
Hogy ezek a változások pozitívak voltak-e, azt már nehezebb megmondani.
A kutatók szerint úgy tűnt, hogy a visszatérő látogatók ösztönzőleg hatottak a csimpánzokra és a páviánokra.
Ugyanakkor azzal is lehet érvelni, hogy a gorillákat – amelyek természetüknél fogva inkább mozgásszegény állatok – megzavarta a tömeg, mivel kevesebb időt töltöttek pihenéssel.
Az, hogy a gorillák a látogatók visszatérésekor megváltoztatták ketrecük azon részeit, ahol a legtöbb időt töltötték, arra utal, hogy
az állatok bizonyos mértékig képesek kezelni ezt a zavart.
“A látogatók jelenlétében bekövetkező viselkedésbeli változások és a ketrechasználat változásai rávilágítanak az állatkerti fajok alkalmazkodóképességére a környezetükhöz”. Ezt Ellen Williams, az állatkerti állatjólét kutatója mondta el.
“Az olyan környezet biztosítása, amely lehetővé teszi az állatok számára, hogy ilyen módon aktívan alkalmazkodjanak, valóban fontos a jólétük szempontjából”.
Az olajpáviánok esetében volt egy látogatószám-küszöb, amely felett az állatok már nem lettek egyre aktívabbak. Valamint nem is stimulálták őket a szafariparkban elhaladó autók.
Mindezek értékes adatok az állatjóléti kutatók számára, akik tudják, hogy a látogatóknak sokféle hatása lehet a vadon élő állatokra – a társaság és a biztonság érzésének növelésétől kezdve egészen addig, hogy bosszúság vagy akár fenyegetés forrásai lehetnek. Ezt figyelembe kell venni az állatkertek és parkok működtetésének és tervezésének módjában.
Bár a belátható jövőben (remélhetőleg) nem lesz több bezárás, a kutatócsoport folytatni kívánja a munkát, hogy tanulmányozza, hogyan befolyásolja a látogatók száma az állatok viselkedését, beleértve az adatok gyűjtését több állat bevonásával és hosszabb időintervallumban.
“A jövőbeni munka magában foglalhatja az állatkertekben és szafariparkokban élő fajok szélesebb körére gyakorolt hatások, valamint az egyes állatok közötti különbségek vizsgálatát” – mondta Williams.
Sciencealert.com – Magyar Állatvédelem