A kora őszi puszta egyik leglátványosabb jelensége a kék vércsék éjszakai gyülekezése. Ezek a kis testű sólymok dél felé tartó vonulásuk előtt akár ezrével is összeállnak. Nappal kisebb csapatokban rovarokat, mezei pockot zsákmányolnak, éjjel pedig egy-egy elhagyatott pusztai facsoportban találkoznak ismét.
„A jellemzően szeptember második felében tetőző gyülekezést használjuk ki arra, hogy megszámoljuk a kék vércséket” – írja közleményében Palatitz Péter, az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport vezetője.
Hozzáteszi, szerdánként, a szinkron-napon, nemzeti parki őrök, önkéntesek, határon innen és túl az egész Kárpát-medencében keresik ezeket a helyeket. Naplementekor azután a behúzáson ki-ki megszámolja vagy megbecsli a látott kék vércsék számát és elküldi az MME koordinátorának.
„Szeptember 17-én összesen 65 megfigyelésre érdemes helyen több mint 20.000 kék vércse éjszakázott a Pozsonytól a magyar pusztákon és a vajdasági síkokon át egészen a Bánságig” – hangsúlyozza. Kiemeli, három ország biológusai és természetvédői kellettek hozzá, hogy leszámolják ezt a népes sólyomsereget.
A legnagyobb gyülekező helyeken több ezer vércse éjszakázott együtt,
de ezek közül is kiemelkedett a hortobágyi gyülekező ahol eddig soha nem látott tömeg, minimum 5000 példány éjszakázott egyetlen fasorban.
Magyar Állatvédelem, fotó: Baross Gábor
