48 éves lett Pablo, a Veszprémi Állatkert legidősebb lakója!
48 éves lett Pablo, a Veszprémi Állatkert legidősebb lakója – számolt be az örömteli hírről a veol.hu.
Mint írták, Pablo 1977-ben született az amerikai San Diegó-i Állatkertben, amely a világ egyik legismertebb és legsikeresebb orrszarvú-tenyésztési programját működteti. Innen egészen fiatalon a Gänserndorfi Szafariparkba került, ahol hamar az ottani közönség kedvencévé vált. Tizennyolc éve, 2007-ben érkezett Veszprémbe, az Afrika-szavanna kifutóba, ahol azóta a Veszprémi Állatkert oszlopos tagja – írták.
Barátságos viselkedése és különleges egyénisége miatt Pablo rövid idő alatt a Veszprémi Állatkert igazi sztárja lett. 2010 tavaszán csatlakozott hozzá két nőstény szélesszájú orrszarvú, Rebeka és Naruna, akik az észak-németországi Hodenhagen melletti szafariparkból érkeztek. Hozzájuk 2014 májusában Rafiki, a fiatal tenyészbika is csatlakozott.
A szélesszájú orrszarvú a világ egyik legnagyobb szárazföldi emlőse, amely a természetben sajnos egyre nagyobb veszélyben van. Éppen ezért Pablo jelenléte nemcsak különleges élmény a látogatóknak, hanem egyben emlékeztető is arra, milyen fontos a veszélyeztetett állatfajok védelme.
Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat
Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza elérheti a 4 métert, marmagassága pedig közel két méteres. Tömege átlagosan 2000 kilogrammm, de az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 3600 kilogrammot. Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű.
Magyar nevét a fűfélék legeléséhez alkalmazkodott széles szája nyomán kapta. A két hatalmas orrszarva közül az első akár 1,5 méteres is lehet (átlagosan mintegy 60 centiméter).
Hallása és szaglása kitűnő, látása viszont annál gyengébb. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli. Elsősorban fűfélékkel, kisebb részben levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik. Az orrszarvúak között a leginkább társaságkedvelő faj. A tehenek borjaikkal kisebb csoportokban élnek. A magányosan élő domináns bikák folyamatosan őrzik az általuk ürülékükkel és vizeletükkel gondosan jelölt területüket, minden betolakodó hímmel felveszik a harcot.
Hajdan két nagy összefüggő területen élt, északon Dél-Csádtól Kelet-Afrikáig, délen Délkelet-Angolától Mozambikig, illetve a Dél-afrikai Köztársaság északi részéig. Ma már északon a kipusztulás szélén áll, míg délen az elterjedési területe erősen fragmentálódott, jóformán csak nemzeti parkokban él. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli.
Egyik alfaja már a kipusztulás szélén áll
Két alfaját különböztetjük meg:
Déli szélesszájú orrszarvú: Ez az egyetlen orrszarvú alfaj, amelyik a “sebezhető” kategóriánál enyhébb besorolást kapott a Vörös listán. Jelenleg mintegy 20 170 egyedre tehető a számuk, így több él belőlük, mint az összes többi orrszarvúfajból együttvéve.
Északi szélesszájú orrszarvú: Valószínűleg vadon teljesen kihalt, az 1970-es években még 500, a 2000-es években már csak 30 egyede élt. Az utolsó vadon élő állatokat, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Garamba Nemzeti Parkban éltek, 2006 és 2008 között lőtték ki. Fogságban a 20. század második felében folyamatosan 10 körüli, a 2015-ös évben már csak 5 egyede élt, ebből 2018-ra mindössze három maradt, egy hím (Sudan) és két nőstény (Najin és Fatu), melyek a kenyai Ol Pejeta rezervátumban éltek. 2018. március 19-én Sudant, az alfaj utolsó hím példányát idős korára és erősen leromlott állapotára való tekintettel elaltatták.
Korábbi írásunkban beszámoltunk róla, hogy a berlini Leibnitz Zoológiai Kutatóintézetnek sikerült először mesterségesen megtermékenyített embriót beültetni egy nőstény orrszarvúba a lengyelországi Chorzów állatkertjében, reményt adva az alfaj megmentésére.
(Forrás: Veszprémi Állatkert, Fotó: Balint Kovacs Photography)
