50 éves Tücsök, a víziló: hétszeres anyuka, tízszeres nagymama, tizenegyszeres dédmama és már hét ükunokája is van. …és ő özvegyült meg 1994-ben, amikor a párjának, Süsünek a szájába valaki egy gumilabdát dobott.
Ma köszöntötték ötvenedik születésnapja alkalmából a Fővárosi Állat- és Növénykert Tücsök nevű vízilovát. Tücsök nemcsak a hazai állatkertekben élő vízilovak közül a legidősebb, hanem világviszonylatban is a legkorosabbak közé tartozik. 1973-ban Budapesten született, és ma már hétszeres anyuka, tízszeres nagymama, tizenegyszeres dédmama, sőt már hét ükunokája is van.
Ötven év nem kevés
Ötven év a vízilovaknál tiszteletet parancsoló életkor. Annál is inkább, mert a vadonban már a negyvenéves kort is csak a vízilovak töredéke éri meg, az pedig, hogy ötven évig is eléljenek, egészen kivételes. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest sokkal kevésbé küzdelmes az élet, természetesen más a helyzet.
A legtöbb fajhoz hasonlóan a vízilovakra is igaz, hogy az állatkerti egyedek tovább élnek, mint a vadon élő fajtársaik. Ennek megfelelően állatkerti körülmények között előfordulnak ötvenévesnél idősebb vízilovak is, az igazán matuzsálemi kor pedig úgy 58-60 év körül kezdődik. A feljegyzések szerint a leghosszabb ideig élt állatkerti víziló egy Bertha nevű nőstény volt, aki 65 éves koráig élt a Manilai Állatkertben.
Tücsök tavalyi születésnapjáról ITT írtunk.
Az idők során mintegy hatvan víziló élt a magyar főváros állatkertjében, és közülük a múltban is volt pár egyed, aki egészen tekintélyes kort ért meg. Tücsök anyja, Momba például negyvenévesen hagyta el az árnyékvilágot, a Kincsem nevű budapesti víziló pedig 46 évig élt. Négy éve azonban már Tücsök a budapesti abszolút rekorder.
De ha nem a relatív kort, hanem az évek számát nézzük, egy matuzsálemi korú aligátort nem számítva Tücsök a legidősebb az Állatkert jelenlegi lakói között. Egyben ő a legidősebb emlősállat is közülük.
Tücsök 50, Budapest 150
A véletlen úgy hozta, hogy Tücsök születési éve, és így persze az ötvenedik születésnap éve is egybeesik Budapest történetének fontos jubileumaival. Hiszen 1973-ban, amikor Tücsök a világra jött, épp Budapest centenáriumát, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulóját ünnepeltük, a 2023-as esztendő pedig, amikor Tücsök ötven éves lett, a 150 éves Budapest emlékéve.
így az Állatkertben Tücsök ötvenedik születésnapjára olyan eseményként tekintenek, amely a Budapest 150 jubileumi emlékévhez is kapcsolódik. Annál is inkább, mivel Tücsök eleve a főváros állatkertjében született, így az elmúlt fél évszázadban – a 150 esztendő egyharmadában (!) – a budapestiek, illetve a Budapestre látogatók generációinak egyik kedvence volt, és az mind a mai napig.
Tücsök ősei
A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1893 óta foglalkoznak vízilovakkal. Akkor érkezett ugyanis Jónás, aki fajának első képviselője volt az Állatkertben. Ennek éppen 130 éve, így tulajdonképpen maga a budapesti vízilótartás is jubilál, ráadásul éppen mostanában, hiszen Jónás annak idején tavasszal érkezett.
Budapesten viszont Jónás érkezése óta, tehát immár 130 éve folyamatos ennek az állatfajnak a tartása, vagyis 1893 óta mindig volt legalább egy-két víziló. Ez egyedülálló az egész világon, hiszen nincs még egy állatkert, ahol 130 éve folyamatosan, megszakítás nélkül lennének vízilovak!
A most ötvenéves Tücsök szintén budapesti születésű, de az ő felmenőit nem lehet visszavezetni a legkorábbi budapesti vízilovakig. Tücsök szülei ugyanis Kelet-Afrikából érkeztek 1958. július 7-én. Annak idején azért szerezték be őket, hogy fiatal tenyészállatokkal frissítsék fel a pesti víziló állományt.
Amikor Tücsök 1973-ban megszületett, először a Borbála nevet kapta, így is lett bejegyezve az Állatkert hivatalos törzskönyvébe. A Tücsök eredetileg csak becenév volt, de aztán annyira elterjedt a használata, hogy végül inkább a törzskönyvben is átjavították a Borbála nevet Tücsökre.
Egy gumilabda tette özveggyé
Még ma is sokan emlékezhetnek arra az esetre, amikor az Állatkert egyik vízilova, Süsü elpusztult egy labdától, amit valaki a szájába dobhatott. Sokan teniszlabdáról beszélnek, de a tragédiát okozó tárgy valójában egy tömör gumilabda volt. Később ezt a labda elrettentő példaként egy vitrinben volt kiállítva a vízilovak medencéjénél, a boncolás során készült felvételekkel együtt.
A tragikus esemény 1994. augusztus 6-án történt, s ezzel Tücsök özvegységre jutott. Akkoriban ugyanis Tücsök és Süsü alkotta a víziló tenyészállományt Budapesten. Az ő frigyükből született például Tücsök legutolsó borja, Jusztina is, aki már felnőtt, és ma is anyjával lakik a Budapesten. Jusztina egyébként 1994. szeptember 26-án – Jusztina napján – született, így apjával, Süsüvel ő már nem is találkozhatott.
Gyerekek, unokák, dédunokák és ükunokák
Mielőtt megözvegyült volna, Tücsök igen sikeres és termékeny anya volt. Ha e tekintetben nem is érte utol anyját, Mombassát, de azért így is világra hozott hét utódot. Közülük öt állat ma is él: az 1978-ban született Siegfried és az 1986-os születésű Linda ma a Debreceni Állatkert lakói. Az 1989-ben világra jött Alie/Mara a franciaországi Amnéville állatkertjében él, az 1994-es Jusztina pedig ma is Budapesten látható.
A történetnek azonban ezzel még nincs vége, hiszen mostanra Tücsöknek 10 unokája, 11 dédunokája, illetve eddig 7 ükunokája is született. Közülük a legifjabb pedig a hetedik ükunoka, Fritz, aki tavaly augusztusban jött világra az USA-beli Cincinnati állatkertkében. Tücsök leszármazottjai egyébként a már említett állatkertek mellett megtalálhatók Pécsett, Csehországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban (Memphis) is.
ZooBudapest – Magyar Állatvédelem