Az 1956-os forradalom az egyetemekről indult, hogy a fiatalok vezetésével csakhamar lázba hozzon minden generációt.
Tatay Zoltán, a hős
A szabadság iránti vágy, a hazaszeretet és az elnyomás elleni küzdelem jelképeivé váltak a pesti srácok, akik között ott volt Tatay Zoltán állatorvostan-hallgató is.
Tatay Zoltán egy kevésbé ismert szereplője az ’56-os küzdelmeknek, pedig emléktábla is hirdeti bátorságát és elszántságát. A fiatal hős harmadéves állatorvostan hallgató volt akkor, amikor kirobbant a forradalom. Egy pillanatig sem gondolkozott, amikor a sérültekről érkeztek a hírek:
fehér köpenyt öltött és szó szerint az életét adta azért, hogy másokat mentsen.
Tatayt október 24-én, a Harminckettesek terén lőtték le, miközben éppen egy súlyos sebesültet próbált ellátni.
Holttestét másnap, a Sebészeti Tanszéken ravatalozták fel, hogy aztán 1956. október 27-én a mai Kémiai Tanszék épülete előtt temessék el. Itt állították fel emléktábláját is, amely zarándokhelyévé vált az állatorvostan hallgatóknak. Évről évre megemlékeznek és koszorúval tisztelegnek a hős előtt, aki nem félt életét áldozni a hazájáért és a szabadságért.
Mellszobrot állítottak a fiatal hősnek szülővárosában, Szerencsen is, melynek talapzatán ez áll: “Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak.”
Magyar Állatvédelem, Fotó: Univet, Szerencsihírek.hu