Az Európában költő tizenhárom bagolyfajból tíz Magyarországon is él, és közülük öt faj lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó, terménydézsmáló, élelmiszert tönkretevő, közműveket rongáló egereket és patkányokat. – írja a MME közleményében.
Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót fogyaszt el, a kisebb termetű bagolyfajok pedig még kártevő rovarokat is esznek. Nekünk tehát az a jó, ha minél több bagoly él a lakott területeken, de sajnos sokszor nem találnak megfelelő fészkelőhelyet. A baglyok maguktól nem tudnak fészket építeni. Vagy idős fákon telepednek meg, amelynek korhadt ürege, vastag törzselágazása van, vagy nagytestű harkályok odúit, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeit teszik magukévá. Bizonyos fajok pedig, mint amilyen gyöngybagoly, szeretnek nyitott padlásokon tanyázni.
Szerencsére ma már rendelkezésre állnak azok az ismeretek, melyekkel elősegíthető különböző madárfajok megtelepedése mesterséges fészkelőhelyekkel, Magyarország ugyanis a világ első országai között kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni ezeket az 1905-ben, a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak köszönhetően is.
Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető.
„Ha költőládát helyezünk ki, mindig rakjunk bele száraz füvet, lehullott faleveleket vagy faforgácsot, gyöngykavicsot, hogy a tojónak legyen miben kialakítani egy mélyedést a tojásoknak.”
Bővebb információk a témában az MME weboldalán találhatók. Címlapfotók: Kotló eredi fülesbagoly (fent balra), gyöngybagoly költőláda (fent jobbra), mesterséges odúból kinéző füleskuvik (lent balra) és kuvikfióka mesterséges szalakótaodúban (Orbán Zoltán)
