Az állati zsiradék nemcsak magas energiatartalma, de állaga miatt is fontos téli madáreleség. Az olyan gyengébb csőrű, kistestű rovarevő fajoknak, mint az: ökörszem, vörösbegy vagy az áttelelő házi rozsdafarkú, barátposzáta, csilpcsalpfüzike – melyek nem tudják megtörni a magokat – a fagyban is képlékeny zsiradék (és az alma) a legfontosabb táplálék lehet. Ezért fontos, hogy a klasszikus nem sós vagy kifőzött szalonna pótlás mellett az egyéb szóba jöhető eleségféleségekről is szót ejtsünk – írja a haziallat.hu.
A bőrös kacsa- és libaháj, a faggyú olcsó alternatív megoldás, melyből egy ökölnyi csomó néhány száz forintos áron akár egész télen kiszolgálja a madarak igényét. Ha néhány órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk vagy meleg vízbe tessük, kellően képlékennyé válik ahhoz, hogy némi napraforgóba és aprómag keverékbe forgatva még vonzóbbá tegyük a madarak számára.
A cinkegolyóhoz hasonlóan ennek az eleségnek is megvan az a logisztikai hátránya, hogy nem mindenhol kapható, nem található meg minden családi otthon hűtőszekrényében.
Vaj, margarin és Camembert típusú lágy sajtot a legkisebb falusi boltban is árusítanak, ezért bárhol, bármikor pótolhatja a nem mindenhol hozzáférhető cinkegolyót. A vaj kis tégláját etető vagy odú tetejére, ablakpárkányra, erkélykorlátra úgy rögzíthetjük legegyszerűbben, ha gyertyával vagy öngyújtóval megolvasztott alját néhány másodpercig erősen a felülethez nyomjuk. A „kötés” akkor lesz igazán erős, ha a műveletet fagyos hidegben végezzük.
Angliában az 1920-as évektől figyelték meg, hogy a tejesember által a bejárati ajtók mellé tett tejesüvegek alumíniumfólia zárókupakját kék cinegék megbontották, hogy hozzáférjenek a tej felszínén lévő tejszínhez. A cinegék egymást figyelve megtanulták a tejszíntolvajlást, mely így széles körben elterjedtté vált az állományban, majd ellesték tőlük a trükköt az élelmes vörösbegyek is. A jelenség az 1950-60-as években volt a legelterjedtebb, azóta a beszerzési szokások megváltozása – a házhozszállítást felváltó szupermarketben történő vásárlás előtérbe kerülése – miatt egyre ritkábban látható. A viselkedés terjedésmintájának, ennek fajonként eltérő mértékének (az ősszel-télen vegyes életkori csapatokban mozgó kék cinegéknél elterjedtebb volt, mint az ilyenkor magányosan élő vörösbegyeknél) megfigyelése sok adattal szolgált a madarak megfigyeléses és szociális tanulásáról.
A vaj és a háj nemcsak a cinkegolyó pótlására jó, de azzal együtt is alkalmazható, különösen akkor, ha almát is kiteszünk az állati zsiradék mellé. Ha így teszünk az ágak között ugráló madarak majdnem teljes táplálékigényét ki tudjuk elégíteni.
A tél végi fagyok megszűntével – általában legkésőbb március végére – véget ér az etetési időszak. Ilyenkor ki kell takarítani, majd a hosszabb élettartam érdekében lehetőleg be is kell szedni az etetőket. A meleg beköszöntével a romlandó állati zsiradék és növény olajszármazék eleségeket: cinkegolyó, faggyú, háj, szalonna, vaj, lágy sajt, margarin meg kell semmisíteni. Olcsóságuk és könnyű pótolhatóságuk miatt nem érdemes ezeket a következő etetési időszakra eltenni – csak mindig útban lenne a hűtőben -, a nejlonzacskóban avasodásnak induló cinkegolyó pedig mágnesként vonzza a molyokat. Ha hirtelen sok molylepke jelenik meg a garázsban, szobában, kamrában, és nem tudjuk az okát, nézzünk utána, hogy nincs-e fel nem használt cinkegolyó valahol elfelejtve elraktározva.
(Fotó: Pixabay)
magyarallatvedelem.hu