Egyelőre még csupán laboratóriumi körülmények között vizsgálják az eredményeket, több évbe telhet, mire sor kerül élő példányok létrehozására – írja a Liner.hu a NewScientist beszámolója alapján.
Az InBio megtette az első lépést a hipoallergén macskák létrehozása felé, CRISPR génszerkesztéssel törölte az allergiás reakciókért felelős fehérje két génjét a macskasejtekből.
Az emberek körülbelül 15 százaléka tapasztal allergiás reakciókat macskák közelében, amelynek fő oka a Fel d 1 nevű fehérje, amelyet a nyál- és bőrmirigyek választanak ki, az állatok tisztálkodása vagy a szőr kiszáradása esetén pedig a levegőbe kerülhet. Nem ismert, hogy a macskáknak mi szükségül van erre a fehérjére. Minden macska termel Fel d 1-et, egy 2019-es tanulmány azonban kimutatta, ennek nyálban található mértéke eltérő a házimacskák között. Elméletileg bizonyos fajták kisebb valószínűséggel váltanak ki allergiás reakciót, ezt azonban tudományos kutatás még nem erősítette meg.
A Fel d 1 két különböző alegységből áll, és mindkettőt két gén – a CH1 és CH2 – kódolja. Amikor a kutatást vezető Nicole Brackett és kollégái összehasonlították a macskákban talált gének szekvenciáját más fajok, például oroszlánok, tigrisek, pumák és halászmacskák szekvenciáival, nagy eltéréseket találtak. A kulcsfontosságú funkciókkal rendelkező gének keveset változnak, ezért ez az eredmény arra utalt, a Fel d 1 nem fontos a macskák számára. Az egyetlen mód ennek bizonyítására, ha megnézzük, mi történik azokkal a macskákkal, amelyek nem tudnak Fel d 1-et termelni.
Ennek első lépéseként a csapat a CRISPR génszerkesztési technikát alkalmazta, hogy törölje a CH1 vagy CH2 gént a macskasejtekből, ezután pedig azt vizsgálják majd, megakadályozza-e a sejtek Fel d 1 fehérje előállítását, ha mindkét gén összes másolatát eltávolítják. A csapat csak ezután próbál meg olyan macskát létrehozni, amelyből hiányoznak ezek a gének.
A 2000-es években legalább két másik cég jelentette be, hogy az allergiás reakciók elkerülése érdekében megpróbálja módosítani a háziasított macskák génjeit, ami ugyan egyiknek sem sikerült, a CRISPR 2012-es kifejlesztésével azonban az ötlet megvalósíthatóbbá vált. Más vállalatok alternatív módszereket keresnek a Fel d 1 szintjének csökkentésére; például olyan vakcinát próbálnak fejleszteni, ami antitestek termelésére készteti a macskát, amelyek eltüntetik a Fel d 1-et, mielőtt kiválasztódna.
Fotó: illusztráció, Shutterstock