Ismét természetes úton szaporodik egy többszáz éve kihalt leguánfaj a Galapagos-szigeteken, sikeresnek bizonyult a 2019-es betelepítés. A faj kihalását Santiagón a Kaliforniai Tudományos Akadémia 1903-06-os expedíciója igazolta tudományosan.
Az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport negyedik legnagyobb szigetén utoljára Charles Darwin, az evolució elméletének atyja látta a hüllők egy egészséges, több nemzedékből álló populációját 1835-ben. A faj kihalását Santiagón a Kaliforniai Tudományos Akadémia 1903-06-os expedíciója igazolta tudományosan is.
Gustavo Manrique ecuadori környezetvédelmi miniszter Twitter-üzenetben jelentette be hétfőn, hogy
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]közel 200 év elteltével újra születnek szárazföldi leguánok Santiagón, szemtanúi vagyunk egy sziget ökológiai helyreállásának.[/perfectpullquote]
¡Buenas noticias! Casi 2 siglos después, vuelven a nacer iguanas terrestres en isla Santiago, #Galápagos. El último registro de una población saludable lo realizó Darwin en 1835. Hoy con entusiasmo vivimos la restauración ecológica de una isla que fue muy afectada en el pasado. pic.twitter.com/REc7k5K7ML
— Gustavo Manrique M. (@GustavoManriq_M) August 1, 2022
Három éve telepítették be őket
Az 585 négyzetkilométeres szigetre 2019-ben telepítettek be több mint 3000 varacskosfejű leguánt a Gálapagosi Nemzeti Park egy másik szigetéről, a lakatlan Északi-Seymour-szigetről, ahol már túlzottan is sok példány volt kénytelen osztozkodni a szűkös élelmen. A nemzeti park igazgatója, Danny Rueda szerint újra egy nagy és egészséges, különböző korosztályokból (felnőttekből, fiatalokból, újszülöttekből) álló populáció él Santiagón.
A varacskosfejű leguán (Conolophus subcristatus) a behurcolt fajok, köztük a vaddisznó miatt halt ki a szigetcsoport középső részén fekvő Santiago-szigeten, amelyet már 2001-ben megszabadítottak a hüllőkre veszélyes vaddisznóktól.
A sárgásbarna színű leguán kétméteresre is megnőhet. Kaktuszokkal (fügekaktusz) és gyümölcsökkel táplálkozik, többnyire növényevő, de időnként megeszi a rovarokat, százlábúakat is, és a dögöt sem veti meg. A folyadékot a kaktuszból szerzi. Élettartama 50-60 év.
MTI – Index – Magyar Állatvédelem