Október 4.-én volt az állatok világnapja, ennek apropóján pedig érdemes azt is átgondolni, hogy az emberi fajunkkal (és mi egyénként) hogyan befolyásoljuk az állatok életét és akár egész fajok sorsát. A klímaváltozás hatására bekövetkező kihalási események mellett olyan önálló esetek is számítanak, mint amilyen a csernobili atomerőmű-baleset volt 1986-ban, ami nem csak rövid távon hatott radikálisan az élővilágra – írta meg a konyvesmagazin.hu.
A tudományos világ a kezdetek óta figyelemmel követi a csernobili természeti változásokat.
Az erőmű környéke évtizedek óta lezárt terület, és egyben Európa egyik legnagyobb vadrezervátuma, farkasok, medvék, hiúzok élnek erre háborítatlanul. A sugárzás hatására ugyanakkor az élő szervezetben mutációk alakulnak ki, illetve ma már azt is tudjuk, hogy egyes szervezetek megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez – ezt vizsgálják a csernobili élővilágban.
Most a National Geographic számolt be spanyol kutatók eredményeiről, akik a helyi levelibékákat vizsgálták 2016 óta. A kutatócsoport a The Conversation szakfolyóiratban publikálta a kutatási eredményeit arról, hogy a sugárszennyezett területen élő békák sokkal sötétebbek, akár koromfeketék is voltak, míg az érintett területen kívül élők megőrizték a zöld színüket. Ezek a színek nem a mai sugárzással vannak összefüggésben, hanem a baleset utáni első időszakéval:
azok a békák a legsötétebbek, amik a legszennyezettebb területen éltek.
A háttérben a melanin áll, az a sötét pigment, ami véd a sugárzás ellen – nyáron emiatt tudunk lebarnuni is. Csakhogy nemcsak a Nap ultraibolya sugarai ellen véd, hanem mint az korábbi vizsgálatokból már kiderült, a radioaktív sugárzás egy részét is elnyeli, és segít, hogy az élőlények kisebb sejtkárosodást szenvedjenek a sugárzás miatt. Ezzel pedig nő a túlélési esélyük is.
A csernobili békák tehát gyors evolúciós választ adtak a tragédiára. Azok az egyedek, amik a fajuk változékonysága miatt sötétebb árnyalatúak voltak (és egyébként nagyon ritkák), nagyobb eséllyel élték túl a baleset utáni időszakot és sikeresebben szaporodtak. Az elmúlt évtizedek több mint 10 békagenerációja alatt pedig elterjedt az a változat az erőmű környékén.
(Forrás: konyvesmagazin.hu)
Magyar Állatvédelem