Az atomkatasztrófa utóhatásaként fellépő sugárzás nyomán megváltozott a Csernobil környékén élő kutyák génállománya – derül ki egy friss tanulmányból.
A csernobili atomerőmű 1986 áprilisában történt katasztrófáját követően a régióból körülbelül 120 000 embert telepítettek ki, de rengeteg kutya ott maradt, az ő utódaik a mai napig nagy számban élnek a környéken, becslések szerint nagyjából 800 kóbor eb próbál boldogulni arrafelé.
Ezek közül a kutyák közül vizsgált egy kutatócsoport 302 egyedet, a tőlük 2017 és 2019 között begyűjtött vérmintákból pedig megállapították, hogy az állatok genetikája jelentősen eltér a világ más részein élő fajtársaikétól. A kutatók szerint ez nagy valószínűséggel a kutyákra generációk óta ható sugárzás eredménye.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a különböző szintű sugárzásnak kitett kutyapopulációk genetikája is különbözik egymástól. A tudósok emellett hasonló elváltozásokat figyeltek meg az állatokon, mint amilyeneket a Japán elleni második világháborús atombomba-támadás túlélőinél tapasztaltak, például fejlődési rendellenességeket, de igen gyakori a szürkehályog kialakulása is – nyilatkozta az ABC Newsnak Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem biológiaprofesszora.
Elaine Ostrander, a amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa és a csapat tagja az IFL Science-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a vizsgálat egyik legizgalmasabb része, hogy csupán a DNS-profil segítségével képesek voltak megállapítani, hogy melyik kutyák éltek közvetlenül a reaktornál, és melyek távolabb. Az eredmények hozzájárulhatnak a különleges génállományú csernobili kutyapopuláció alaposabb megismeréséhez és megóvásához. A kutatócsapat azt tervezi, hogy a jövőben egy részletesebb genetikai elemzést is elvégeznek majd.
Kiemelt kép: illusztráció