A pecaverzum.hu beszámolója szerint a solti Duna-part olyan állapotba került, ami egy haltemetőre emlékeztet. Az kiszáradó árterek miatt a halaknak már kevés víz és oxigén áll rendelkezésre, így számukra koporsóvá válhatnak ezek a területek.
A hírportál korábban már többször beszámolt arról, hogy idén a Duna mentén több helyen is megteltek vízzel a természetes árterek, kopolyák és kubikgödrök, amelyeket különböző pontyfélék használnak fel az ívási időszakban.
Sajnos, amikor a víz visszahúzódik, a halak csapdába eshetnek a kiszáradó területeken. Ha nem mentik ki és nem helyezik vissza ezeket a halakat a folyóba, akkor bizonyos halálra vannak ítélve.
Egy videó felkerült a Szúnyoglárva program Facebook-oldalára, amelyet a szúnyogtenyészőhelyek kutatása közben készítettek, és a solti Duna-partot jelölték meg helyszínként.
„A kopolyákban beragadt víz az áradás után rengeteg halat vonzott ide, és most ezek mind kiszáradás miatt el fognak pusztulni az oxigénhiány miatt. Rengeteg légy van itt, de valószínűleg vaddisznók és rókák is ide járnak enni a halakat. Látható, hogy ezek a területek most mind haltemetővé válnak” – mondják a videóban.
Ez az eset is rámutat arra, hogy mennyire fontos az élőlények védelme és az ökoszisztéma megőrzése. Az ilyen jellegű természeti területek megfelelő kezelése és gondozása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a halak és más élőlények megfelelő körülmények között élhessenek és szaporodhassanak. A felelős természetvédelem és a környezeti odafigyelés elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük az ilyen tragikus eseményeket és megőrizzük a természet gazdagságát.
A dunai ökoszisztéma fenntartása
Magyarország vízrajza és folyóhálózata kiváló élőhelyet biztosít a különböző halak számára, és a Duna folyó rendkívül fontos szerepet játszik ebben. Ebben a folyóban számos hal él, amelyek különleges jellemzőkkel rendelkeznek, és fontos szerepet töltenek be a folyó ökoszisztémájában.
Az egyik legismertebb és legnagyobb hal a Dunában a harcsa (Silurus glanis). Ez a ragadozó hal hatalmas méreteket is elérhet, és a Dunában találhatók rekordméretű példányok is. A harcsa jellemzően a mélyebb és lassabb folyószakaszokban tartózkodik, és zsákmányára lesben áll.
A dunai ponty (Cyprinus carpio) is gyakori hal a folyóban. A pontyok nagyobb csoportokban élnek, és különösen aktívak az ívási időszakban. A Dunában található pontyok jelentős méretűek lehetnek, és a horgászok körében keresett prédának számítanak.
A harcsafélék közé tartozik a márna (Barbus barbus) is, amelynek jellegzetes megjelenése és erős testalkata van. A Dunában a márna az árapasztókkal és a zúgókkal található leggyakrabban, ahol a gyors áramlás előnyös neki.
A süllő (Sander lucioperca) szintén jelen van a Dunában. Ez a ragadozó hal jellemzően a sekélyebb, fás partszakaszokon és a szigetek közelében vadászik. A süllőt szívesen horgásszák, mivel remek sport- és ízhalnak számít.
Ezek csak néhány példa a Dunában élő halak közül. Fontos megjegyezni, hogy a Dunában található halállomány sokféle fajt tartalmaz, amelyek különböző igényekkel rendelkeznek az élőhely és táplálék szempontjából. Az élő Dunában gazdag halállomány fontos része a magyar kultúrának, és hozzájárul a folyó biodiverzitásához és fenntarthatóságához.