Jogerős ítéletben a Sárvári Járásbíróság hamis vád bűntette miatt 300.000 forint pénzbüntetésre ítélt egy büntetett előéletű férfit.
A vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt – 2022. január 5-én – egy telefonszámról, más néven bemutatkozva bejelentést tett a segélyhívó központba, miszerint egy férfi egy rábapatyi utcában, fabódék mellett
két kutyát tart, amelyekről nem gondoskodik, a kutyáknak nincs fedett búvóhelyük, az állatok rövid lánccal vannak megkötve, s a férfi vizet, valamint ételt sem ad nekik, emiatt a kutyák olyan soványak, hogy kilátszanak a bordáik.
A helyszínre érkező rendőrjárőrök megállapították, hogy a vádlott bejelentése valótlan volt,
valóban van a bejelentésben megjelölt helyen két kutya, azonban a tulajdonos biztosítja nekik a megfelelő életkörülményeket, s rendszeresen ad nekik ételt és vizet is.
A vádlott a fenti magatartásával a nyomozó hatóság előtt hamisan vádolt állatkínzás vétségének elkövetésével – zárja közleményét a törvényszék.
Az állatkínzást komolyan kell venni!
Az állatkínzás egy súlyos bűncselekmény, amely során az állatok fizikai vagy érzelmi károkat szenvednek, valamint kínzásnak vagy kegyetlen bánásmódnak vannak kitéve. Magyarországon az állatkínzás büntetendő cselekmény, és jogi következményekkel jár az elkövető számára. Ezért rendkívül fontos, hogy ne tegyünk hamis bejelentést, mert az súlyosan torzíthatja a helyzetet, és hátrányosan befolyásolhatja az állatok védelmét és a valós esetekben történő fellépést.
Azok az állatok, amelyek állatkínzás áldozataivá válnak, gyakran szenvednek testi és lelki fájdalmaktól, szorongástól és traumától. A társadalom felelőssége, hogy védelmezzük az állatokat és megakadályozzuk az ilyen szörnyű tetteket. Ezért fontos, hogy ha gyanús vagy tényleges állatkínzást tapasztalunk, jelentsük azt az illetékes hatóságoknak vagy állatvédelmi szervezeteknek.
A hamis bejelentés súlyos következményekkel járhat. Először is, az ilyen bejelentések téves információkat adnak az illetékes hatóságoknak, amelyeknek korlátozott erőforrásaik vannak. Ez eltereli a figyelmet az igazi esetekről, és a hatóságoknak felesleges időt és erőforrásokat kell fordítaniuk az ügyek vizsgálatára, amelyek valójában nem állatkínzások.
Másodszor, a hamis bejelentés megkérdőjelezi az állatvédelmi rendszer hitelességét. Ha a hamis jelentések túlságosan elterjednek, az emberek kevésbé hajlanak elhinni és jelenteni az állatkínzást, ami végső soron azt eredményezi, hogy az elkövetők büntetlenül maradnak, és az állatok továbbra is szenvednek.
Az állatkínzással nem szabad viccelődni, és nem szabad hamis bejelentést tenni ezzel kapcsolatban. Ez egy súlyos bűncselekmény, amely ellen határozottan fel kell lépni. Inkább helyesen tájékozódjunk és jelentsük az igazi eseteket az illetékes hatóságoknak, hogy segítsünk megvédeni az állatokat és elősegítsük a felelős és igazságos állatvédelmi rendszert.
Magyar Állatvédelem