Szenzációs hír: gólyatöcs költ a Dráva mentén! – osztotta meg az örömhírt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Mint írják, az idei év csapadékos időjárásának köszönhetően jelentős belvizek alakultak ki a Dráva menti területeken is. A szántóföldeken, kultúrtájakon néhány nagyobb kiterjedésű belvíz nyár közepéig is kitartott.
Ennek következtében több madárfaj is megjelent költési időszakban és sikeresen költött is ezen területeken; ezek a bíbic, a kis lile, a kis vöcsök és a tőkés réce.
A felsoroltak mellett pedig megjelent egy náluk ritkán költő faj, melynek költése igazi szenzáció a térségben, a gólyatöcs. Öt pár biztosan lekötlött és két pár sikeresen nevelt is fiókát. – írják.
Ezen vízállások jelentős táplálkozóhelyek a vonuló fajok számára is, mint például a réti cankó, a pajzsos cankó, a szürke cankó és a füstös cankó.
A Körös-Maros mentén is költenek
Korábbi cikkünkben számoltunk be róla, hogy újra költ a gólyatöcs a Kis-Sárréten.
Mint írják, a gólyatöcs a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő. Éppen ezért örvendetes, hogy immár folyamatosan, az egymás utáni negyedik évben költ.
Idén 13 költőpárat regisztráltak, ami átlagosnak mondható. Két pár kivételével a nemzeti park vizes élőhely-rekonstrukciós területein, Kisvátyonban és a Kivágási-legelőn fészkelnek. Jelenleg a fiókanevelés időszaka zajlik és örömteli, hogy tizenegy párnál sikeresek a költések. A faj számára az alkalmas költőhelyek kialakításában nagy szerepet játszik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság itt legelő szürkemarha gulyája. Az állatok ugyanis nemcsak legelésükkel gondoskodnak a gyepek karbantartásáról, hanem taposásukkal felnyitják, megbontják a sásos, zárt növénytársulásokat. Így alakulnak ki az úgynevezett „legelőtavak”, melyek kiváló táplálkozóhelyet biztosítanak a gólyatöcsök és más fajok számára.
A gólyatöcsnek öt alfaja létezik, s az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen megtalálható. A kopár, sekély vízborítású helyeket kedveli. Magyarországi állománya meglehetősen ingadozó, évjáratfüggő, 200-1000 pár között ingadozik. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyekből 25-26 nap múlva kelnek ki a fiókák. Tápláléka főleg különböző vízi rovarokból és más apró gerinctelenekből áll. Az élelemszerzésben jól segítik hosszú lábai, melyekkel mélyebben tud gázolni, mint a többi partimadár.
A gólyatöcs régi, népies neve a székigólya, mivel hosszú lábával és csőrével, valamint fekete-fehér alapszínével valóban egy apró, fehér gólyához hasonlít. Szikes tavak szigetein, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 3-5 darab 44 milliméteres tojásból áll, melyen 25-26 napig kotlanak felváltva a szülők. A fiókák 28-32 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók.
(Forrás: KMNP, Fotó: Harangozó Adina)
(Forrás: DDNPI Fotó: Horváth Zoltán/Harangozó Adina)
Magyar Állatvédelem