Image default

Szerencsére szépen növekszik az őshonos mocsári teknősök száma a Körösöknél

Szerencsére szépen növekszik az őshonos mocsári teknősök száma a Körösöknél – közölte az örömhírt a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján. 

Mint írták, a Kis-Sárrét részterületén idén nagy számban fordul elő a mocsári teknős, mely hazánk egyetlen őshonos teknősféléje.

A teknősök rendjébe és a mocsáriteknős-félék családjába tartozik. Eurázsiai elterjedésű, védett faj. Országszerte megtalálható a mocsaras területeken, tavak és folyók mentén, mégis elsősorban a lassú folyású, illetve az álló vizeket kedveli, mivel alapvetően vízhez kötött faj, ideje nagy részét vízben tölti – írják.

Sok veszély leselkedik rájuk

A Kis-Sárréten a vizes élőhely-rekonstrukciók, illetve a halastavak közelsége is kedvező a faj számára. Olyan helyeken, ahol több különféle víztest található egymás közelében a teknősök gyakran mozognak a víztestek között. Nem meglepő tehát, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai területbejárásaik során gyakran találkoznak velük. Ez a vándorlás azonban a ragadozókon kívül egyéb veszélyforrást is jelent, hiszen az úttesteken el is üthetik őket. Ezen kívül túl is hevülhetnek a forróságban, habár gyalogútjaik során inkább az árnyékos útvonalakat részesítik előnyben.

A Kis-Sárrét ideális élőhely számukra

A mocsári teknős a Kis-Sárrét változatos élőhelyein megtalálja számításait, mivel szereti a növényzettel benőtt vízrészeket, ahol háborítatlanul sütkérezhet a mélyebb vízzel körülvett szigeteken vagy kiemelkedő faágakon. Innen ugyanis veszély esetén könnyedén víz alá merülhet. Fontos a mozaikosság, mivel szüksége van háborítatlan szárazföldi élőhelyekre is, különösen olyan laza talajú részekre, amelyek növényzettel kevésbé vannak borítva. Tojásait ugyanis (6-10 db) ide tudja lerakni május végén, illetve júniusban. A kis teknősök augusztusban vagy szeptemberben kelnek ki, de előfordul, hogy a később lerakottak a tojásban vészelik át a telet.

Télire a mocsári teknős az iszapba fúrja magát, vagy a vízen kívül ássa be magát a földbe. Ha az időjárás megengedi, akkor korán, már március elején előbújik, párzása azonban csak áprilisban kezdődik. Alapvetően ragadozónak tekintik, de növényi táplálék is szerepel az étrendjében.

Az invazív teknősfajok is veszélyeztetik a mocsári teknős állományt

A mocsári teknősnek, főként fiatal korában, számos ragadozója van, a teknősfészkeket sok állat fosztogatja, mégis a legnagyobb veszélyt a megjelent idegenhonos teknősfajok jelentik, melyek agresszív viselkedésükkel kiszorítják ezt az őshonos fajt. További veszélyeztető tényező az élőhely elvesztése. A vizes élőhely rekonstrukciók azért is kiemelkedő jelentőségűek, mert a teknősök esetében sem elegendő csupán a vizek védelme, hanem a tojásrakó helyeket is meg kell óvnunk a faj fennmaradása érdekében.

A Hortobágyi Madárkórház is gyakran ment és gyógyít mocsári teknősöket

Nemrég beszámoltunk róla, hogy egy elkóborolt, pénzérme méretű mocsári teknőst helyeztek vissza a Hortobágyi Madárkórház munkatársai biztonságos közegébe. A picike, fiatal mocsári teknőst Tiszafüreden találták, valószínűleg elkóborolt. Szerencsére a kórház gondoskodásának köszönhetően már a madárpark kistaván, biztonságos környezetben élhet tovább. Teljes cikkünket ide kattintva olvashatja el.

(Forrás: KMNPI, Fotó: Járvás Katalin/borítókép: Wikipedia)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Énekesmadarak népes seregei tanyáznak a Maros-menti erdőkben

Erik

Már költenek a kerecsensólymok a nemzeti parkunkban!

Erik

Szokatlanul későn érkeztek meg az első gatyás ölyvek a Körösökhöz

Erik