Gyönyörű ragadozó madarak szelik az eget a puszták felett. A kora reggeli és az alkonyati órákban a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett gyakran köröznek zsákmányra vadászva.
Mint ahogyan a Nemzeti Park írja, a nyári időszakban leginkább az itt költő fajok kerülhetnek szemünk elé: egerészölyvek, barna rétihéják, kabasólymok, karvalyok, vörös és kék vércsék. Időnként réti és parlagi sasok is felbukkanhatnak, a szerencsésebbek hamvas rétihéjával, kerecsensólyommal is találkozhatnak, de ritkább fajokról lévén szó, őket nehezebb megpillantani.
Egerészölyv, Fotó: Balla Tihamér
Nyár közepétől már elkezdenek kóborolni a térségben nem költő kígyászölyvek is. Létszámuk elsősorban attól függ, hogy mennyi vízisiklót találnak, ez ugyanis a fő táplálékuk. Alkalmanként békászó sasok is megjelennek, melyek valószínűleg a határ túloldalán költenek. Sikertelenül költő, illetve ivaréretlen példányaik ilyenkor már nagyobb területeket is bejárnak.
Július végén, augusztus elején az itt költő kabasólymokhoz és hamvas rétihéjákhoz már kóborló fajtársaik is csatlakozhatnak, de az őszi vonulásuk még később kezdődik majd.
A ragadozó madarak megfigyelésére leginkább a kora reggeli, vagy a késő délutáni órákban van esély, ilyenkor indulnak vadászni, napközben inkább pihennek.
Gyakran pillanthatunk meg ragadozó madarakat a Körösöknél
Korábbi cikkünkben írtuk, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park pusztai területein a nyári időszakban leggyakrabban négy ragadozómadár-fajjal találkozhatunk: vörös és kék vércsékkel, egerészölyvekkel és barna rétihéjákkal.
Közülük a kék vércsék költenek a legkésőbb, az ő fiókáik többsége július második felében repül ki. Az említett fajokon kívül parlagi és rétisasok is vadásznak a dél-alföldi puszták felett. A sasok azonban a nyár második felében már inkább a folyók, tavak mellé húzódnak le, mert ott több táplálékot találnak.
(Fotó: Szél Antal István)
Kígyászölyvek ugyan nem költenek a Körös-Maros Nemzeti Parkban, de átnyaralóként rendszeresen megjelennek. Idén eddig csupán néhány példány bukkant fel (a Csanádi pusztákon). A kígyászölyv fő tápláléka ugyanis a vízisikló, így a mozgását is az határozza meg, hogy hol talál belőle elegendőt. A pusztákon most nagyon megritkultak a vízisiklók, így a kígyászölyvek sem jönnek ide.
A ragadozó madarak megfigyelésére leginkább a kora reggeli vagy a késő délutáni órákban van esély, ilyenkor indulnak vadászni, napközben inkább pihennek.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Balla Tihamér, Szél Antal István, Orbán Zoltán,Borítókép: elovilag.turaoldal.hu)
Magyar Állatvédelem