Erős üzenetet fogalmazott meg közösségi oldalán a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány, amiben az ivartalanítás fontosságára hívják fel a figyelmet.
„NEM akarok rosszat a macskámnak, nem ivartalaníttatom”, „NEM fogom kínozni a macskámat, nem ivartalaníttatom.” A nősténynek meg kell adni az anyaság élményét, NEM ivartalaníttatom”, „A kandúrnak meg kell hagyni a férfiasságát, NEM ivartalaníttatom”, „NEM avatkozok bele a természet rendjébe, NEM IVARTALANÍTTATOK.”
Hatalmas a túlszaporulat szerte a világon
Szomorúan hallják a MAVED állatvédői ezeket az agyonmantrázott mondatokat, mivel ők látják azt a valóságot is, amit a természet művel.

„A természet minden élőlényt úgy teremtett, hogy működjön a fajfenntartási ösztöne. Az ember is, a macska is rendelkezik ezzel az ösztönnel. A hatalmas különbség viszont az, hogy az ember többnyire tudatosan gyakorolja ezt az ösztönt, a macska nem. Az ember elgondolkozik azon, hogy hány utódot képes felnevelni, a macska nem. Az ember képes megálljt parancsolni ösztöneinek, a macska nem” – mutatnak rá közösségi oldalukon közzétett bejegyzésükben.
A világon mindenhol macska túlszaporulat van.
„Több tíz, akár százmillió macska él a szabadban, vad kolóniákban és csak szaporodik, szaporodik megállás nélkül” – hangsúlyozzák.
Nem lehet megmenteni az összes kóbor macskát
Az elmúlt években a macskamentők szerint feléledt az együttérzés a „senkimacskái iránt”. Ennek oka meglátásuk szerint az, hogy lassan az emberek is látni kezdik milyen nyomorúságos körülmények között jönnek a világra. Látják, mennyi szenvedésen mennek keresztül, milyen sokat nélkülöznek – élelmet, fedezéket, gondoskodást, gyógyítást és szeretetet.
A hatalmas számú kóbormacska állomány miatt azonban az állatmentőkön is nő a teher, hiszen tőlük kérnek segítséget a jószándékú állatbarátok. Azonban a macskamentők sem tudnak mindenkinek segíteni, nem tudnak mindenkit megmenteni. Egész egyszerűen azért, mert nincsen elég kapacitásuk ehhez. Éppen ezért azt kérik minden olyan gazditól, akik azt vallják, hogy nem ivartalanítanak:
álljanak meg egy pillanatra és gondolkozzanak el egy kicsit.

„Az ivartalanítással nem rosszat teszel a cicádnak, hanem jót. A kandúrod nem fog mérföldeket kóborolni, hogy minden útba eső riválissal összeverekedjen, megsérüljön és betegségeket szedjen össze. A nőstényed nem fog három, négy, öt kicsit világra hozni évente kétszer, majd jövőre és azután újból és újból” – írják, hozzátév, nem jönnek vilára olyan kiscicák, akiknek nem lehet gazdit találni, mert a csapból is kismacskák folynak.
Nyolc év alatt kétmillió kóbor macskát tud nemzeni egyetlen kandúr
A MAVED állatmentői hangsúlyozzák: az ivartalanítás nem kínzás a cicának. Egy egyszerű, biztonságos, rutin beavatkozás, amivel életeket lehet menteni. Azoknak a kiscicáknak az életét, akik nem születnek meg. Kiemelik azt is, hogy a nőstény macska nem ismeri az anyai örömöket, erre csak az ember képes.

Az anyaság ösztönös cselekedet számukra, nem egy megfontolt döntés. Ráadásul a párzás különösen kellemetlen és fájdalmas a nőstény számára, nemi úton gyógyíthatatlan betegségekre tehet szert, az ellés és a kicsik nevelése óriási erőfeszítés számára.
A kandúr macskát pedig nem szabad a férfiakhoz hasonlítani.
„Ha te tudatában lennél annak, hogy a szexuális aktivitásod évente körülbelül tizenkettő, öt év alatt tizenegyezer, nyolc év alatt pedig több mint kétmillió kóbor gyereket eredményez, akkor is csinálnád?” – teszik fel a kérdést.
Rámutatnak arra is, hogy macskánk ivartalanításának elutasítása nem jele az iránta érzet szeretetnek és aggódásnak, hanem egy nagyon önző magatartás. Ekkor ugyanis nem gondolunk a már meglévő hontalan cicákra és nem óvjuk meg a kóbor sorstól a még meg sem születetteket.
Magyar Állatvédelem, fotók: Illusztráció


